A megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű ivóvíz az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen. Az egészséges ivóvíz érték, nemzeti kincs. Az ivóvíz nem tartalmazhat az egészségre veszélyes kémiai, fizikai, radiológiai összetevőket, mikroorganizmust, valamint parazitát, ugyanakkor az emberi szervezet számára szükséges összetevőket tartalmaznia kell.

A WHO által közzé tett vízminőségi irányelvek tartalmaznak olyan, az ivóvízben található szennyezők egészségre gyakorolt kockázatáról szóló információkat, melyek a legtöbb ország ivóvízminőségével kapcsolatos szabályozásait és nemzeti szabályozásokba történő beépítését segítik. A fentiek figyelembevételével Európai Uniós szinten a 98/83/EK irányelv határozza meg az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségi követelményeit és a víz felhasználás jogi keretrendszerét.

Magyarországon az Európai Unióba történő csatlakozást követően került átültetésre a 98/83/EK irányelv a hazai jogrendbe, így a többszörösen módosított az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) az ivóvíz minőségi követelményei mellett az ellenőrzés rendjét, vagyis a mikrobiológiai, kémiai, radiológiai és mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők körét és ezen paraméterek vizsgálati gyakoriságát is meghatározza. Továbbá a Korm. rendelet előírásai alapján ellenőrizni kell a szolgáltatott ivóvíz minőségi követelményeinek való megfelelést mind a vízi közmű szolgáltatóknak, mind a hatóságnak.

Az ivóvíz minőségi szennyeződéseit és az ezekkel járó környezetbiztonságot veszélyeztető kockázatokat radiológiai, fizikai, biológiai és kémiai veszélyekre lehet csoportosítani.

Szakdolgozatomban Hajdú-Bihar megye ivóvíz biztonsági helyzetét mutatom be radiológiai szempontból a 2016-2020. év közötti időszakra vonatkozóan, kiemelve a Korm. rendeletben meghatározott Radont, mint indikátor vízminőségi jellemzőt. A Hajdú-Bihar megyét ellátó víziközmű szolgáltatók által végzett Radon vízminőségi jellemzőre irányuló önellenőrző ivóvíz vizsgálati eredmények kerültek felhasználásra, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal adatigénylés keretében bocsátott rendelkezésemre. Kiemelten elemzésre és összesítésre került Debrecen Megyei Jogú várost ellátó ivóvízellátó rendszerben előforduló Radon vízminőségi jellemző. Az eredmények vonatkozásában részleteztem a Radon vízminőségi jellemző vizsgálata alóli - Korm. rendeletben meghatározott - felmentés lehetőségeit és a radontól származó lakosságot érő sugárterhelés megelőzési lehetőségeit Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan.

A radon expozíció népegészségügyi jelentősége, hogy a korábbi kutatások eredményei alapján Európában minden tizedik tüdőrák kialakulása radon expozícióval hozható összefüggésbe. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 1988-ban a radont bizonyítottan rákkeltő anyagnak minősítette. A Radon természetben előforduló radioaktív izotóp, mely a kőzetek urán tartamának bomlása során keletkező rádium alfa bomlásából jön létre. A Radon a talajból kiáramolva feldúsulhat az építőanyagokban, bányákban, lakásokban, barlangokban, gyógyvizekben és az ivóvízben is. Így a szervezetbe kerülhet belégzéssel, táplálkozással és bőrön keresztül is. Jelentős kárt a Radon bomlástermékeiből keletkező izotópok jelentenek, melyek a szervezetbe jutva szöveti és sejt szintű sérüléseket okoznak, így a sejtek elpusztulnak vagy mutálódnak.

Korábbi mélyfúrású kutakra irányuló kutatási eredmények alapján a felszín alatti vizek radioaktivitását a benne oldott állapotban lévő radon növelheti. 2015. év előtt a Radon paraméter mérése ásványvizes kutakból és vízbázison történt. Magasabb radon tartalom olyan ásványvizes kutakban fordult elő, melyek kőzeteiben urán és tórium tartalom magasabb volt.

A Radon jó víz oldékonysága révén könnyen beoldódik a felszín alatt vizekbe, köztük az ivóvízbe is. Az ivóvízből származó sugárterhelés kisebb részét teszi ki a fogyasztásból származó belső sugárterhelésnek. Ellenőrzése kisebb mértékű előfordulása esetén is fontos, esetleges havária esetén bekerülve az ivóvízbe egészségügyi kockázatot jelenthet.

A Radon paraméter ellenőrzése a közüzemi vízellátó rendszerekben 2015. évben a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv (a továbbiakban: Tanácsi irányelv) alapján került bevezetésre a Korm. rendeletbe. A Tanácsi Irányelv a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelményeket határozott meg, így új vízminőségi paraméterek vizsgálatát írta elő, köztük a Radon aktivitási koncentrációra vonatkozóan. Továbbá meghatározza a radioaktív anyagok, köztük a Radon ellenőrzésének parametrikus értékét, vizsgálatának módszereit, gyakoriságát, vizsgálat alóli felmentés lehetőségeit, illetve parametrikus érték túllépés esetén további beavatkozási lehetőségeket. A Radon paraméter parametrikus értéke 100 Bq/l, kimutatási határa 10 Bq/l.

A Korm. rendeletbe átvezetésre került Tanácsi irányelv előírásainak megfelelően elosztó hálózatról szolgáltatott víz esetén a víziközmű szolgáltató által elvégzett Radon paraméterre vonatkozó ivóvíz vizsgálati eredmények legalább 3 éves reprezentatív adatsora alapján lehetett megállapítani a további vizsgálatok alóli felmentés lehetőségeit, illetve esetleges beavatkozások szükségességét, tekintettel arra, hogy hazánkban 2015. évben nem állt rendelkezésre olyan korábbi felmérés, mely a Radon paramétert jellemezhetné. A vizsgálatok elvégzésére hazánkban főként a 2017-2019. év között került sor. A Korm. rendelet lehetővé teszi az illetékes hatóság részére, hogy a hatóság által elvégzett mintavételeket az önellenőrző vizsgálatok 3 éves mérési eredményeit követő időszakban kell elvégezni, azon vízellátórendszerek esetén, ahol a felmentés nem volt megadható.

A Korm. rendelet szabályozza az üzemeltetők által elvégzett önellenőrző és hatósági ivóvíz vizsgálatok minimális mintaszámát és gyakoriságát, valamint rögzíti a vízminőségi jellemzők ellenőrző vagy részletes csoportba tartozó besorolását. A radon a részletes paraméter körbe tartozik. A víziközmű szolgáltatók és a hatóság által elvégzett eredmények negyedévente az online vízminőségi adatbázisba a Humán felhasználású vizek informatikai rendszerében (a továbbiakban: HUMVI) kerülnek feltöltésre, amit az illetékes hatóság negyedévente validál és jóváhagyja azokat.

A vízellátó rendszer üzemeltetője a mintavételek gyakoriságát a népegészségügyi hatósággal előzetesen egyeztetve végzi a Korm. rendeletben meghatározott módon. Az egyeztetés során van lehetőség a vizsgálati számok csökkentésére is. A radioaktív anyagok, köztük a Radon esetében a Korm. rendelet több lehetőséget határoz meg. Radon paraméterre vonatkozóan a 3 éves eredmények rendelkezésre állásának tekintetében automatikus azaz a jogszabály erejénél fogva kérelem nélküli, illetve kérelemre adható felmentési lehetőségeket határoz meg.

Debrecen Megyei Jogú város vonatkozásában a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által rendelkezésemre bocsátott HUMVI rendszerben rögzített adatok alapján 2016. évtől 2020. év közötti időszakban a kijelölt mintavételi helyeken elvégzett vizsgálatok a városról átfogó képet reprezentáltak. Az ivóvíz vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy minden esetben a Radon paraméter kimutatási határ, azaz 10 Bq/l alatt volt, így Debrecen Megyei Jogú várost ellátó víziközmű szolgáltató automatikus felmentést kapott 2020. évben az illetékes hatóságtól a Radon vízminőségi jellemző további mérésének és a Korm. rendeletben meghatározott parametrikus értéknek való megfelelés ellenőrzése alól. Hajdú-Bihar Megye tekintetében 2020. évben 86 közüzemi ivóvízellátó rendszer közül 80 esetében automatikus felmentést, 2 esetében kérelemre hat évre szóló felmentést kapott a Radon vízminőségi jellemzőre vonatkozóan és 4 esetében folytatni kell a Radon paraméter további vizsgálatát.