A hazai kertészeti szektor fejlesztési-beruházási támogatási rendszerének vizsgálata
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A világ zöldség- és gyümölcstermelése dinamikusan növekszik és a zöldség-gyümölcsfajok jelentősége a hazai táplálkozásban is meghatározó. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat elmúlt 15 évét áttekintve ellentmondásos kép tárul elénk. Magyarország egy főre eső zöldség-gyümölcs termelése az EU középmezőnyébe tartozik, kisebb mértékben haladja meg az Európai Unió átlagát. Az EU csatlakozást követően sajnos a termelési, feldolgozási és a kereskedelmi trendekben egy erőteljes lejtmenet volt tapasztalható. Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatban kialakított stratégiai program 3,5 millió tonnás termelést, bővíthető bel- és külpiacot, a kapcsolódó termőterületekkel együtt 100 ezer új munkahelyet tűztek ki célul. A jelenlegi statisztikai adatok 2 millió tonnás termelést mutatnak, az ágazaton belül fennáll a feketegazdaság, improduktív a mezőgazdasági jövedelemadózási szemlélet (őstermelés, kompenzációs felár stb.), beleértve az egyéb szabályozórendszereket is, valamint nem termelés-, fogyasztó- és piacbarát rendszert tartunk életben, ezért elkerülhetetlen a gyökeres átalakítás. Dolgozatom fő célkitűzése a kertészeti ágazatban működő fejlesztési-beruházási támogatások elmúlt tíz éves alakulásának, valamint hasznosulásának, azaz a támogatások hatékonyságának vizsgálata. Hipotézisem szerint az eddigi fejlesztési-beruházási támogatások alacsony hatékonysággal segítették a kertészet korszerűsítését. A primer és szekunder adatgyűjtést követően ágazati szintű hatékonysági mutatókat határoztam meg a támogatások hatékonyságának értékelésére. Felmértem, hogy milyen nehézségek, problémák merültek fel a beruházások tervezése és megvalósítása során. A hatékonysági mutatók és a problémaelemzés rámutattak arra, hogy a fejlesztési-beruházási támogatás mellett az ültetvényterületek területe jelentősen csökkent, a gazdálkodók többsége tőkehiányban szenved, a termelés korszerűsítése a várt mértéktől messze elmaradt, nem javult számottevően az ágazat szervezettsége, ami a feketegazdaságot tovább erősítette. Mindezek miatt szervezetlenné vált a termelés és a kereskedelem, ami mind a hazai piacokon, mind export viszonylatban piacvesztéshez vezetett.