A szakdolgozatban a kutatás alapját hét életútinterjú képzi. Baptista, református és katolikus -18-25 év közötti- fiatalok válaszoltak a vallásosság kérdésköre kapcsán. Az interjúkat az elméletekkel összehasonlítva próbáljuk a hipotéziseket megerősíteni vagy cáfolni. A vizsgálat kiterjedt az elsődleges szocializáció, azaz a szülők által közvetített értékek minőségére, az egyházi és állami iskolák befolyásoló szerepére, a felnőttkori vallásgyakorlásra és a kortárscsoporton belül értékformáló tényezőkre, illetve a média befolyásoló hatását vizsgáltuk vallási értékrend szempontjából. A dolgozat végső következtetései a következők: A szülők által közvetített értékek meghatározók a felnőttkori vallásosság kialakulásának szempontjából. Az iskolarendszeren belül az egyházi iskolákban a vallási nevelés jobban előtérbe kerül, míg az állami iskoláknál kevésbé. A felnőttkorban a hitélet és a vallási identitás már kikristályosodott, a nagyobb változások inkább a serdülőkorra jellemzőek. A kortárscsoporton belül a szúk baráti kötések a legerősebb jellemformáló erővel rendelkeznek, majd felnőtt korban a párkapcsolaton belül a partner. A média egyrészt a vallást háttérbe szorítja, így kevésbé befolyásol, viszont a negatív példák miatt rossz értékrendet közvetít sokszor.