A szabadsághoz való jog az egyik emberi jogunk, amelyet Magyarország Alaptörvényének IV. Cikke is deklarál. Az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán áll, így a szakdolgozatomban én is abból fogok kiindulni, hogy milyen alkotmányos jogok vonatkoznak erre a kényszerintézkedésre. Szeretnék betekintést nyújtani az olvasó számára az előzetes letartóztatással kapcsolatos eljárásokba az alapjogokon, büntetőeljárási alapelveken keresztül. A múltba is visszatekintek, hiszen érdemes tudni a kezdetekről, arról, mi vezetett a mai szabályozásig. A konkrét jogszabályi rendelkezések is segítségemre lesznek abban, hogy hitelesen bemutassam az előzetes letartóztatás elrendelését (általános- és különös feltételeit), meghosszabbítását, fenntartását, felülvizsgálatát, megszüntetését, tartamát, az előzetes letartóztatásban lévők jogait, az azt helyettesítő intézményeket, annak végrehajtását, - a várhatóan 2018. júliusban hatályba lépő - új Be. szerinti változásokat, fiatalkorúakkal kapcsolatos külön rendelkezéseket, és a kártalanítás lehetőségét. A nyomozási bíró intézményét 2003-ban vezették be. A nyomozási bíró eljárását is szeretném bemutatni, amelynek egy egész külön fejezetet szánok. Egy interjú is segít a feldolgozásban. Mindezeket érdekes jogesetek és ezzel kapcsolatos problémák, statisztikák feltárásával szemléltetem. Igyekszem a külföldi helyzetet is felvázolni.