Influencing factors to research integrity and research misconduct: case analysis and findings from Hungarian universities
Influencing factors to research integrity and research misconduct: case analysis and findings from Hungarian universities
Dátum
Szerzők
Vieira Armond, Anna Catharina
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Absztrakt: A súlyos kutatási vétségek (research misconduct) és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatok (questionable research practices, QRP) megkérdőjelezik a tudomány megbízhatóságát és objektivitását, és aláássák a tudományba vetett közbizalmat. A kutatási vétségek visszaszorításához és a kutatás integritásának elősegítéséhez a kutatási rendszernek, annak szereplőinek és azok ösztönzőinek a világos megértésére van szükség. Ezért a disszertáció fő célja az volt, hogy adatokat gyűjtsön a kutatási integritásról, annak tudományágak közötti különbségeiről, különösen a magyar kontextusra vonatkozóan, hogy a jövőbeni kezdeményezéseket is segíthesse az ország kutatási integritásának erősítésére. Egy “scoping review”-t és három kérdőíves felmérésen alapuló tanulmány készítettünk. Az első tanulmány azt elemezte és tárgyalta, hogy a kutatási integritás és az etikai esetek hogyan jelennek meg a világ tudományos folyóirataiban. Az eredmények azt mutatják, hogy a tudományos irodalomban a kiemelkedő esetekről szóló viták dominálnak, elsősorban a koholmányokkal és a hamisításokkal foglalkoznak. Ráadásul az orvosbiológiai kutatási esetek túlreprezentáltak más tudományos területekhez képest. Megállapítható, hogy a kutatási integritás és etikai esetek irodalmi megjelenítése elterelheti az akadémiai közösség figyelmét más lényeges, de kevésbé látható vétségekről, vagy jogsértésekről, például a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról (QRP). A második tanulmány a magyarországi PhD hallgatókat jellemezte, és felmérte a tudományterületi különbségeket a felelősségteljes kutatásvezetés értelmezése és attitűdje tekintetében. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi PhD hallgatók úgy gondolják, hogy kellő tudással rendelkeznek a felelős kutatói szabályokat (RCR) illetően, pedig azt a gyakorlati tudásukkal nem tudták alátámasztani. A tanulmány szerint a tudományos szerzőség és az adatkezelés okozza a legtöbb bizonytalanságot a kutatók körében. Bár ismertek diszciplináris különbségek, az eredmények általában csak a szerzői gyakorlatban mutattak eltérést. Ezen túlmenően, az eredmények azt is mutatják, hogy magas a felismert és megfigyelt QRP-k előfordulása. A harmadik és negyedik vizsgálat azokat a szervezeti és strukturális tényezőket vizsgálta, amelyek befolyásolják a kutatók RCR-rel kapcsolatos magatartását. A harmadik tanulmány három magyarországi egyetemen mérte fel az integritás klímáról alkotott felfogást, valamint annak kapcsolatát az akadémiai ranggal és a tudományterülettel. Az eredmények azt mutatják, hogy a posztdoktorok és adjunktusok minden felmérési skálán negatívabban érzékelték az integritási klímát, mint a PhD hallgatók és a professzorok. Ezenkívül vannak olyan fegyelmi különbségek, amelyeket figyelembe kell venni a jobb integritási klímát elősegítő kezdeményezések kidolgozásakor. A negyedik tanulmány az észlelt publikációs nyomást és annak kapcsolatát az akadémiai ranggal, a nemmel és a tudományterülettel vizsgálta Magyarországon. Az eredmények azt mutatják, hogy nincsenek fegyelmi különbségek az észlelt publikációs nyomás tekintetében. A pályakezdő és női kutatók azonban jobban ki vannak téve a publikációs nyomásnak. A disszertáció a kutatás integritásának jobb megértését segítette elő és adatokat szolgáltatott, különösen magyar vonatkozásban. A megbeszélés során a disszertáció megállapításainak megfelelően néhány ajánlást fogalmazunk meg. Eredményeink általában rávilágítanak arra, hogy egy egyéni szokás megváltoztatása nehéz lehet, de az egész kultúra megváltoztatása még nagyobb kihívást jelenthet. Az akadémiai kutatási rendszer dinamikus változásokon megy keresztül, és számos különböző szereplő kapcsolatát foglalja magában. Így a kutatás integritásának előmozdítása megköveteli a témával kapcsolatos rendszeres foglalkozást és annak tudatosítását is, hogy ezt ba dialógust folyamatosan fennt kell tartani. Abstract: Misconduct cases and questionable research practices (QRPs) have questioned the reliability and objectivity of science and undermined public trust in science. To curb research misbehavior and foster research integrity, it is necessary to understand the research system, its players, and incentives. Therefore, the main objective of this dissertation was to provide some evidence on research integrity and its differences across disciplines, most specifically to the Hungarian contexts, to drive future initiatives to foster research integrity in the country. A scoping review and three survey-based studies were conducted. Study 1 analyzed and discussed how research integrity and ethics cases are represented in the scientific literature. The results show that scientific literature is dominated by discussions regarding prominent cases, primarily involving fabrication and falsification. Moreover, there is an overrepresentation of biomedical research cases. It is possible to conclude that the representation of research integrity and ethics cases in the literature might diverge the attention of the academic community from relevant but less visible violations, such as questionable research practices. Study 2 characterized the PhD students in Hungary and assessed disciplinary differences concerning understandings and attitudes of responsible conduct of research. The results show that PhD students in Hungary believe that they better understand RCR standards than they do in practice. In this study, authorship assignment and data handling are the most causes of uncertainties. Although there are known disciplinary differences, the results generally showed differences only in authorship practices. Moreover, the findings also show a high prevalence of admitted and observed QRPs. Study 3 and 4 assessed organizational and structural factors that influence a researcher's behavior regarding RCR. Study 3 assessed the perceptions on integrity climate and its relationship with career stage and scientific field in three universities in Hungary. The results show that postdocs and assistant professors perceived integrity climate more negatively than PhD students and full professors in every survey scale. Furthermore, there are disciplinary differences that should be considered when developing initiatives to foster better integrity climates. Study 4 assessed perceived publication pressure and its relationship with career stage, gender, and scientific field in Hungary. The findings show that there are no disciplinary differences regarding the perceived publication pressure. However, early-career and women researchers are more exposed to publication pressure. This dissertation provided a better understanding and evidence of research integrity, especially in the Hungarian context. In the discussion, some recommendations are provided according to the dissertation findings. In general, our findings highlight that changing an individual habit could be difficult, but changing a whole culture is even more challenging. The research system is dynamic and involves the relationship of numerous different actors. Thus, promoting research integrity requires frequent reflection on the subject and an awareness that this discussion should be permanent.
Leírás
Kulcsszavak
Integrity climate, Research integrity, Research misconduct, Publication pressure, Responsible conduct of research, Research ethics, Integritás klíma, Kutatási integritás, Publikációs nyomás, Súlyos kutatási vétség, Kutatásetika, Felelős kutatói viselkedés