A tanúvédelem a büntetőeljárásban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKardos, Sándor
dc.contributor.authorVeress, Oszkár Tibor
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-01-14T07:52:57Z
dc.date.available2010-01-14T07:52:57Z
dc.date.created2010-01
dc.date.issued2010-01-14T07:52:57Z
dc.description.abstractA bizonyítás éppoly meghatározó része a büntetőeljárásnak, mint amilyen meghatározó eszköze a bizonyításnak a tanúvallomás. A tanú az eljárásnak az egyik legösszetettebb helyzetű szereplője, mivel nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is többrétűek, szerteágazóak, ráadásul gyakran akarva-akaratlan is az eljárás szereplőjévé kell válnia, mivel tanúvallomást tenni állampolgári kötelezettség. Azonban, mint ahogy arra már Werbőczy István Hármaskönyvében helyesen rámutatott, kiemelt fontosságú a bizonyítás során az, hogy ,,tanúvallatás helyesen és törvényes módon mehessen végbe”.Ennek feltételei között első helyen szerepel a szabadág. Az, hogy a tanú szabadon, mindennemű befolyástól mentesen tehessen tanúbizonyságot. Ez a kérdéskör máig megőrizte aktualitását, és hatályos büntető eljárásjogunk is részletesen foglakozik rendelkezései között a tanúzás feltételeivel. A 90-es évektől kezdve, a szervezett bűnözés megjelenésével és felerősödésével azonban egyre gyakoribb tendenciává vált a tanúk megfélemlítése és a tanúvallomások befolyásolása. E körülményekre tekintettel kijelenthetjük, hogy tanúnak lenni egy negatív szereppé vált. A tanúnak egyrészt kötelessége vallomást tenni, ez akár államilag is kikényszeríthető, másrészt kötelezve van az igazmondásra, s ha ennek nem tesz eleget büntetőjogi hátrányok is érhetik. Mindezeken túl számolni kell a tanúnak a szervezett bűnözés hatására kialakult őt és esetleg hozzátartozóit fenyegető potenciális veszélyekkel. Mindezek ellenére olykor tanúi lehetünk annak a ténynek, hogy a hatóság magára hagyja a tanút miután az eljárás szempontjából releváns információk birtokába jutott. Ezzel összefüggésben érthető módon csökkent a tanúzási kedv, ami a hatóságok munkáját nagymértékben visszavetette. Így előtérbe került az a gondolat, hogy igenis a tanút védeni kell, mert meghatározott esetekben csak így várható el tőle, hogy szabadon, kényszer nélkül tegye meg vallomását. Így vált a bűnözés, ill. a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés és az igazságszolgáltatás eredményes működésének kulcsfontosságú kérdésévé a tanúvédelem.hu_HU
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent75hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/91159
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectbüntetőeljáráshu_HU
dc.subjectszervezett bűnözéshu_HU
dc.subjecttanúvédelem
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA tanúvédelem a büntetőeljárásbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)