Dolgozatom célja az volt, hogy egy védett erdőben élő borzcsalád életét vadkamera segítségével nyomon követve felmérjem a borzok éjszakai aktivitását, etogramját, zavarástűrését és mindezek függvényében a talajon fészkelő madarak tojásira gyakorolt predáció mértékét. Ennek fontossága természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is kiemelkedő. Ezzel a kutatással szerettem volna tesztelni a vadkamera alkalmazhatóságát az ilyen jellegű vadbiológiai megfigyelésekben, és a kapott eredményekkel segíteni a vadgazdálkodási egységek munkáját a sikeres ragadozókontrollban.

A helyszín egy bekerített alföldi tölgy-kőris- szil keményfás ligeterdő Debrecentől keletre. Különlegessége több okból is szembetűnő: egyrészt a 42 ha területű erdőrész teljes egészében kerítéssel van körülvéve. Emellett a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét képező terület, így rendeltetése a környező, hasonló ökológiájú területhez képest kiemelt. Végül, de nem utolsó sorban egy több évtizedes múltra visszavezethető borzvár- komplexumnak is otthont ad, amelynek mindösszesen 11 ismert ürege került feltérképezésre.

A megfigyelés időtartama 2014. február hónapban kezdődött és 2015 augusztus 31-ig tartott. Ebben az időszakban az általunk használt vadkamerát mintegy 2-4 m magasságban helyeztük ki, a borzvár körül található fák törzsére. A vadkameráról heti rendszerességgel töltöttük le a képeket, valamint videókat. A képek kiértékelése folyamatosan történt. A fészekpredációra irányuló vizsgálat eredményét a borzvártól a négy égtáj felé egyenlő távolságra (5-25 m távolságig, 5 m-res közökkel) kihelyezett műfészkek adták.

Eredményeinkből kiderül, hogy szoros összefüggés van a borzok napi aktivitása és a naplemente között. A kutatás során fellépő zavarásra a borzok negatívan reagáltak. A talajon fészkelő madarakra gyakorolt predációs nyomása elenyésző volt, valamint a többi ragadozóval szembeni versengése növekedett.