B-sejt gátló terápiával szerzett tapasztalataink autoimmun betegségekben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorHorváth, Ágnes
dc.contributor.advisorSzűcs, Gabriella
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorVáradi, Andrea
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentVégh, Edit
dc.contributor.opponentGriger, Zoltán
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézethu_HU
dc.date.accessioned2017-01-04T12:34:19Z
dc.date.available2017-01-04T12:34:19Z
dc.date.created2016
dc.description.abstractHáttér: A szisztémás autoimmun betegségek patogenezisében az autotolerancia elvesztése, a patológiás autoantitestek termelése alapvető szerepet játszik. Az immunválasz zavarát egyre több ponton tudjuk befolyásolni. Az egyik ilyen fontos támadáspont a B-sejtek aktivációjának, proliferációjának, autoantitest termelésének gátlása. Ebbe a csoportba tartozó gyógyszer a rituximab és az epratuzumab is. A rituximab a B-limfociták felszínén található CD20 antigénhez kötődő, géntechnológiával előállított, egér/humán kiméra monoklonális antitest. Az epratuzumab anti-CD22 antitest a natív B sejtekben hat és gátolja a Toll-like receptorok aktiválását. Célkitűzés: Munkánk során B-sejt gátló terápiában részesülő, szisztémás autoimmun betegségben szenvedő betegeink klinikai adatainak változását vizsgáltuk a kezelés ideje alatt. Betegek és módszer: A DE KK Belgyógyászati Intézetének Reumatológiai Tanszékén gondozott, rituximabbal és epratumuzabbal kezelt autoimmun betegek adatai kerültek feldolgozásra. A vizsgálati populációt 9 beteg (6 nő, 3 férfi) képezte, akik átlagéletkora 41,7 év (19-74), az átlagos betegségtartama 6,8 év volt (2-15). A betegek közül öten szisztémás lupus erythematosusban, négyen ANCA (anti-neutrofil citoplazmatikus antitest)-asszociált vasculitisben szenvedtek. Nyolc beteg részesült rituximab, 1 beteg epratuzumab kezelésben. A kezelés kezdetekor, majd a 6., 12. és 18. hónapban vizsgáltuk a betegség aktivitására, szervi manifesztációira vonatkozó klinikai és laboratóriumi paramétereket. Eredmény: Az elemzett adatok alapján a B-sejt gátló terápiában részesülő betegeink körében eredményes volt a terápia, a betegeknél csökkent a betegség aktivitása, betegségük stabilizálódott. A kezelés során súlyos mellékhatást nem észleltünk. Következtetések: A szisztémás autoimmun betegségekben folyamatosan javul a túlélés, azonban a betegek egy része nem reagál megfelelően a hagyományos immunszuppresszív kezelésekre. Ezekben a betegekben új alternatívát jelent a biológiai terápia alkalmazása, melynek eredményességéről egyre több adat áll rendelkezésünkre.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/233538
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectSLEhu_HU
dc.subjectANCA-asszociált vasculitishu_HU
dc.subjectRituximabhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleB-sejt gátló terápiával szerzett tapasztalataink autoimmun betegségekbenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)