Hátrányok közt nevelkedni - avagy egy szegregátumi lét gyerekszemmel

Abstract

A kutatásunk témája a szegregátumban élő fiatalok élethelyzetének vizsgálata. A kutatásunk fókuszában álló szegregátumban egy feltáró folyamat során vizsgáltuk a 12-16 éves fiatalok életének mindennapjait, annak olyan aspektusait középpontba állítva, mint a szabadidő eltöltése, a jövőről alkotott elképzeléseik a családi szocializáció viszonylatában. A célcsoportunk ilyen módú szűkítését azért tartottuk hangsúlyos feladatnak, mivel az előzetes kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy ezen rétegeket nagyobb mértékben befolyásolja a szegregátumban élés, a szegregátumból történő „kiszabadulás”. Kutatásunk helyszíne egy Borsod megyei hátrányos helyzetű település, ahol a munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség és a szegénység nagyon magas arányban van jelen a népesség körében. Ezek megléte demotiváló hatást eredményez nem csak a választott korcsoporttal szemben, hanem a településen élő teljes lakosság tekintetében is. A megfelelő alanyok megkeresése a helyi szociális intézményrendszer egyik a témában jártas, a településen dolgozó munkatársának segítségével történt, illetve 12-16 éves fiatalok kiválasztásában és megkeresésében a helyi iskola igazgatója, és a pedagógusok voltak a segítségünkre. A kutatás módszertana kvalitatív módszer, félig strukturált interjúkat készítünk a településen a kiválasztott alanyokkal. A kutatás során több kérdéssorral dolgozunk attól függően, hogy az alany pedagógus/szociális munkás, vagy fiatal. A felvett beszélgetések ideje 30-40 perc között alakult. A főbb dimenzióink a gyerekek esetében a családi életükkel, a jövőképükkel, és a nevelésükkel foglalkozik. A fiatalok megkérdezéséhez beleegyező nyilatkozatot töltettünk ki a törvényes képviselőkkel. A kutatás során összesen 18 db interjút készítettünk, melyek elemzésében a Welch féle humán ökológiai modellt hívtuk segítségül és ezen modell alapján vontunk le konklúziót.