Munkám során a mai magyar mezőgazdaság befolyásoló tényezőit, elemeit vizsgáltam, melynek kitűnő kiindulási pontja volt Woodhill intézményrendszerének ábrája. Elképzelését hazai mintára formáltam, a primer szektor jellemzőit, entitásait figyelembe véve. Véleményem szerint a hazai foglalkoztatás kérdését és a mezőgazdaságot együtt kell kezelni s a munkahelyteremtés egyik az eszköze a szektort alkotó tagok rugalmasságában, tanulási hajlandóságában és a jövőbe vetett hitben rejlik. A kezdeti szakaszban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) által létrehozott Szociális Bolthálózat tanulmányozása egy jó lehetőségnek tűnt. Első vizsgálati lépéseim eredményei, melyek a dolgozatom egy fontos részét képezik, azonban azt mutatták, hogy ez a kezdeményezés a gazdáknak csupán egy csekély részét érinti, illetve a várt hatások sem igazolódtak be, így tágabb kitekintésre volt szükség. Ennek fényében az első szakaszban a termelők érdekeit képviselő mezőgazdasági szervezeteket (Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége MOSZ, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA, MAGOSZ) kutattam s analizáltam missziójuk, a tagság (jogok, kötelességek), kapcsolat-, és információrendszerük alapján. A következő egységben a szervezetek általi programokat (tevékenység rész) tekintettem végig, melyek ösztönző, bátorító hatással bírnak. A programokon belül a cél, a jövőképalkotás, a tanulás, tanítás és a bizalomépítés döntő fontosságú. Az internetes portáljuk, az általuk kínált információ és kibocsátott mennyiség, frissesség mind arról tájékoztatnak, hogy a mezőgazdaságban is rendkívül fontos használni az IKT eszközöket, melyek felgyorsítják az információáramlást. A portálokat látogatottságuk, szerkezetük, grafikájuk, frissességük, elérhetőségük, funkcióik alapján elemeztem. Ezentúl a mezőgazdaság domináns eleme a fogyasztó s a termelő értékrendje, hite, elköteleződése, bizalma valamint a hazai irányítás és állami stratégia. A fogyasztó igénye határozza meg a keresletet, aki az árat, minőséget, megfelelőséget tartja szem előtt. A termelő tevékenysége a minőségi termék előállításra kell, hogy irányuljon, melynek egyik legnagyobb hátráltatója a tőkehiány, az informálatlanság és a nem adekvát ismeret, tudásanyag. A kormány által indított programok, Nemzeti Vidékstratégia a vidék előmozdítását célozza meg a foglalkoztatás javítása által. Megfigyelhető, hogy a mezőgazdaság szociális szerepe, a vidéki lakosság esetén meglévő eltartó képessége folyamatosan nő, különösen igaz ez régiónkra s a halmozottan hátrányos helyzetű településekre. A szociális szféra is felismerte ennek a súlyát, ezért különböző mezőgazdasági tevékenységet ösztönző programot szervez, melyek a vidék nyújtotta erőforrásokra épülnek, s a hátrányos helyzetű lakosság életminőségét igyekszik javítani. Ennek eredményeként világossá válik, hogy a társadalmi tőke (együttműködés, kooperáció, közös gondolkodás), a szervezetek hálózatosodása (melyben fontos szerepet kap az IKT eszközök használata) és a gazdák folyamatos képzése nélkülözhetetlen elemei a mezőgazdaság pozitív jövőképének formálásában.