A bentikus fotoszintetizáló szervezetek csoportjába tartozó kovaalgák fontos szerepet töltenek be mind a vízfolyások mind a tavak anyagforgalmában és oxigéntermelésében, valamint az aljzatot stabilizáló élőbevonat kialakításában. A kovaalga közösség összetétele, taxon száma, ill. az egyes taxonok egyedszáma jól tükrözi a víztér minőségét. Bár pontos határozásuk a jelenlegi gyakorlatban használt fénymikroszkópos vizsgálatokkal nem minden esetben lehetséges (Gomphonema parvulum-komplex, Achnanthidium minutissimum-komplex, Encyonopsis microcephala-komplex), más bentikus algacsoportokhoz képest azonosításuk mégis viszonylag egyszerűbb, ezért a bentikus kovaalgák azonosítása képezi a jelenleg gyakorlatban lévő (Európai Unió Víz Keretirányelv) fitobentosz vizsgálat alapját. Az adott víztérben megtalálható kovaalga közösség összetételét, a közösségen belüli egyes növekedési formák ill. életformatípusok arányát elsődlegesen a tápanyagellátottság és a zavarás mértéke befolyásolja. Ezek alapján Passy (2007) három guildbe sorolta az egyes genusokat (alacsony ill. magas profilú, valamint mozgékony guild). Vizsgálataink célja volt a Sebes-Körös folyó kovaalga közösségében bekövetkező változások nyomon követése egy vegetációs periódus alatt (2012. április-november): miként változik a fajösszetétel, az egyes kovaalga ökológiai guildek aránya és a vízminőség a vízhozam, a klorofill-a tartalom, az összes nitrogén (TN), az összes foszfor (TP) és az idő függvényében. A bevonatmintákat kövekről ill. szubmerz makrofita szervezetekről gyűjtöttük, majd tartós preparátumot készítettünk belőlük, amiket 1000-1600×-os nagyításon vizsgáltunk. Adatainkat kanonikus korreszpondencia-elemzés (CCA) segítségével értékeltük. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Sebes-Körös kovaalga közösségének fajösszetételét a körösszakáli mintavételi helyen elsődlegesen a vízhozam változások és az ezzel szorosan összefüggő TN tartalomban bekövetkező változások befolyásolták. A kovaalga ökológiai guildek arányában végbement változások, valamint a vízhozam és a TN tartalom változásai között is szoros összefüggés volt kimutatható. Az egyes kovaalga indexek segítségével a vízminőségben bekövetkező változásokat is figyelemmel tudtuk kísérni. A taxonok guildekbe történő besorolásával és az adatok ilyenforma értelmezésével, kiegészítve, és egyben kiküszöbölve a fajtévesztésből adódó kisebb-nagyobb hibákat, lehetőség nyílhat arra, hogy mind pontosabb képet lehessen alkotni az adott közösség összetételéről, és az azt kialakító tényezőkről.