Ellátási lánc – Esettanulmány hortobágyi termelők körében
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy megvizsgáljam a hortobágyi termelők helyzetét az átrendeződő élelmiszerláncok tükrében. Szűkítve a témát, arra fókuszáltam, melyek azok a termékek, amelyek megjelennek Hortobágyon, milyen csatornákon keresztül értékesítik azokat, használnak-e értékesítést ösztönző eszközöket a termelők, mekkora a közvetlen értékesítés aránya, és hogy milyen fejlesztési lehetőségeket látnak piaci értékesítésük javítására. Felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy olyan településen, - amely turisztikailag az egyik legismertebb az országban, és ahol a termelőknek „termék-reklámot” a világörökségi cím biztosíthatna-, hogyan boldogulnak a gazdálkodók, milyen piacokra tudják vinni termékeiket? Hortobágynak sajátos természeti adottságai révén, szűkösek a lehetőségei a gazdasági dimenzió mentén, ezért különösen fontos szerepet kap, hogyan talál piacot a Nemzeti Park területén fellelhető árukra és szolgáltatásokra. Munkám első részében szakirodalmak tanulmányozása, feldolgozása után a vizsgálat helyszínét és az érintett szereplőket tanulmányoztam. Ezt követően a termelők értékesítési helyzetének vizsgálatára primer kutatást végeztem, amely magába foglal egy kérdőíves felmérést, több mélyinterjút és egy lakossági-fórumot. Munkám részét képezi az Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya által végzett felmérésnek, amely a fogyasztói és termelői piacok jelentőségét és lehetőségeit vizsgálja a hazai élelmiszer-ellátási láncban. Az általam végzett kutatás szorosan kapcsolódik az Intézet célkitűzéséhez, így a két munka kölcsönösen segítheti egymást. Az eredmények kiértékelése után konzulensem segítségével, „Párbeszéd Helyi termékekről, Helyiekkel” címmel fórumot szerveztünk, amelyen a hortobágyi lakosokat próbáltunk megszólítani és egyben visszacsatolást kapni a kutatás eredményeivel kapcsolatosan. A helyiek a legnagyobb problémának a közös érdek, a közös gondolkodás hiányát látták. A termelők úgy érzik nincs párbeszédre lehetőség az állami szervekkel, emellett a Nemzeti Park jelenlétét is hátrányként élik meg. A kapott eredmények és az összegyűjtött információk elemzése után, példákon keresztül mutatom be a lokális gazdaság jellemzőit, mint lehetséges megoldást a termelők helyzetének javítására.