Dolgozatom témája: Hogyan kommunikáljon a Római Katoikus Egyház, hogy a botrány és médiazaj ellenére is hallható legyen, és a pozitív válaszai eljussanak a fiatalokhoz (is)? Ahhoz hogy az egyház kommunikációjának újragondolását tárgyaljam, ismernem kell a lezajlott változásokat, a már meglévő, jelenlegi kommunikációját és álláspontját a kérdésben. Ezért módszertanomként először szekunder kutatást választottam, amelyben a már meglévő kutatási anyagokból gyűjtöm ki az egyház érintkezési pontjait. Mennyit és merre változott az egyház az elmúlt században és mi áll még előtte, a fiatalokban milyen kép él róla. Megvizsgálom, hogy hogyan érzékelteti magát a Katolikus Egyház, azon belül pedig specifikusan a Magyar Katolikus Egyház. Ezek után az információkat, amiket nem tudtam fellelni a már meglévő adatokból, primer vizsgálat keretében, interjúkból és résztvevő-megfigyelőként szerzett tapasztalataimból gyűjtöm össze, különböző egyházi személyektől, csoportokból. Ezekben célzott kérdésekkel próbálom alátámasztani a szekunder kutatásomban már megállapítottakat, illetve kitölteni annak réseit. Ennek értelmében két hipotézist állítottam fel:

1. A Római Katolikus egyháznak van mondanivalója a fiataloknak, de nem mondja elég jól (jó helyen, időben, körülmények között).
2. Feltételezem, hogy az Egyház a fiataloknak mást és máshogy kommunikál, azaz a marketingkommunikáció üzleti és szervezeti elméletét és gyakorlatát követve, üzeneteit konkrét célközönségre szabja rá (a katolikus egyház is elkülönült, jól megkülönböztetett célközönséget lát a fiatalokban).