Omgaan met kritiek

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Szakdolgozatom célja megvizsgálni, hogy Belgium, a belga nép, illetve az akkori király, II. Lipót, hogyan kezelte a Kongói Szabadállamot ért kritikát, annak fennállása alatt, 1885-1908 között. Mint a legtöbb elnyomó rendszer esetén, így a Kongói Szabadállam esetében is többen kritikusan szólaltak fel a rendszere ellen. Kongó esetében fontos figyelembe venni, hogy a kritika, avagy a valóságos helyzet napvilágra hozatala gyakran angol nyelvterületről származik. S bár a terület lakói is felszólaltak a rendszer ellen, azonban az ő hangjukat gyakran nem hallották meg. Már közel öt évvel a Kongói Szabadállam létrejötte után megjelent az első olyan irat, amely megpróbálta felhívni a figyelmet a Kongó medencéjében kialakult helyzetre. Többek között arra, hogy a belga király folyamatosan megszegi az 1885-ös berlini szerződést. A George Washington Williams által írt nyílt levélnek azonban nem volt hatása. Bár időközben többen is megpróbálták felhívni a figyelmet a kongói visszásságokra, ezek nem értek el komolyabb hatást Lipót rendkívüli módon kiépített védelmi szerkezete miatt. Ez így volt egészen az 1904-es Casement jelentésig, amikor ugyanis elkezdett kicsúszni a belga király kezéből az irányítás. Az addig olajozottan működő védelmi szerkezet a Kongói Reform Szövetség, és a vezéralakja, E. D. Morel által megjelentetett tényfeltáró szövegek, tanulmányok, kutatások, illetve a független nemzetközi bizottság vizsgálatának eredményei miatt már nem volt képes megvédeni Lipótot. S bár a király ragaszkodott Kongójához, mégis kénytelen volt 1908-ban átadni a belga kormánynak a Kongói Szabadállamot. Így régi Kongói Szabadállam területén, amely ma már olybá tűnik, hogy csak nevében volt szabad, egy új korszak vette kezdetét az újonnan létrejött Belga Kongóban.

Leírás
Kulcsszavak
Kongói Szabadállam, II. Lipót belga király, Kritika, George Washington Williams, Sir Roger Casement, E. D. Morel, Belgium
Forrás