Napjainkban nem csak elfogadottá, de már-már elvárttá vált a permanens tanulás, mely nem jelent mást, mint az egész életen át tartó tanulást. Születésünktől kezdve egészen a halálunk napjáig tanulunk, habár ehhez nem szükséges minden alkalommal az iskolapadban helyet foglalnunk. Mivel ez a jelenség egyre inkább teret kap az életünkben, így érthető, hogy az idő előrehaladtával egyre többet is beszélünk róla. Mára elmondható, hogy a társadalom, amiben élünk nem más, mint a tanulás társadalma, ahol a társadalmi normák és szerepek az egyénileg elsajátított tudásra épülnek. Kutatásom fókuszában két debreceni középiskolának, a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziumának és a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikumának 11. osztályos diákjainak az érettségi tantárgyak tekintetében a tanulási motivációját és a tanulási stratégiáját vizsgáltam egy kérdőíves felmérés eredményeire, kettő – a témában releváns tantárgyakat tanító – középiskolai tanár véleményére és a kutatáshoz kapcsolódó, elérhető szakirodalmakra támaszkodva.