A kriminalisztika a bűncselekmények felderítésére és bizonyítására dolgoz ki tudományosan megalapozott módszereket annak érdekében, hogy tanulmányozza a bizonyítékok keletkezésének törvényszerűségeit, módszereket dolgoz ki a bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez és értékeléséhez. A rövid történeti áttekintést követően a bűncselekmény tudomásra jutásával foglalkozom a helyszíni szemlén keresztül. A szakdolgozat kiindulópontját és egyben gerincét a helyszín, mint „nyitott könyv” jelenti, amely segítséget nyújt az azonosítási piramis építőkockáinak felfedezésében. A halál bekövetkezésének hozzátevőleges idejét a holttesten levő hullajelenségek alapján ismertetem. Dolgozatom további részében a helyszínen felfedezhető anyagmaradványok részletes tárgyalásával foglalkoztam, amelyek érdekessége, hogy mindenhol jelen vannak a környezetünkben látható és láthatatlan módon, továbbá választ adnak a kriminalisztika hét fő kérdésére. Kutatást végeztem a szülővárosom, Mátészalka területén és környékén elkövetett emberölések számáról és az utóbbi években leggyakrabban előforduló emberöléstípusról. Az utolsó részben egyes emberölésfajtákra tértem ki, különös tekintettel a darabolással elkövetett, a sorozatban elkövetett, valamint az eltűnéssel leplezett emberölések sajátosságaira és nyomozásának szempontjaira. Mindeközben igyekeztem gyakorlati példákkal alátámasztani a nyomok, anyagmaradványok felderítésének kulcsfontosságú szerepét. Zárásként a kriminalisztikai hibák lehetséges veszélyeire hívtam fel a figyelmet.