Kereskedelmi kommunikáció és a sérülékeny fogyasztók csoportja
| dc.contributor.advisor | Hajnal, Zsolt | |
| dc.contributor.author | Kiss-Benedek, Damarisz | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2019-06-13T10:24:28Z | |
| dc.date.available | 2019-06-13T10:24:28Z | |
| dc.date.created | 2019 | |
| dc.description.abstract | Dolgozatom első részében a fogyasztó fogalmát vizsgálom meg részletesen, hiszen ezen fogalom fontos kiindulópont abban, hogy a szakdolgozat későbbi részeiben meghatározásra kerülhessen az átlagfogyasztó és a sérülékeny fogyasztók csoportja definíciója is. A fogyasztó fogalmát tekintve két nézetet különböztethetünk meg: az egyik álláspont szerint a fogyasztó védelemre szorul, a piaci verseny áldozata, és jogi szabályozással adható meg a szükséges védelem. A másik nézet szerint sokkal fontosabb a fogyasztó jogi támogatása, és a tudatosítása. Álláspontom szerint alapvetően fontos a fogyasztók tudatosítása, illetve, az hogy egy ügyleti döntés meghozatala előtt minden szükséges tájékoztatást megkaphasson. Véleményem, szerint azonban vannak olyan területek, ahol egy tájékozott fogyasztó is kiszolgáltatottá válhat, ilyenek például a pénzügyi szolgáltatások területe, ahol a hitel- és biztosítási szerződések hosszú távú és általában jelentős befektetéssel járó kötelezettséget rónak a szerződő felekre, továbbá ezen szerződések többségéhez általános szerződési feltételek kapcsolódnak, amelyek szövege általában nehezen érthető, a kamatszámítási rendszerek bonyolultak, ezért itt indokoltnak látom az erősebb jogi szabályozást. A dolgozatom második felében megvizsgálom, hogy az Uniós, illetve a hazai szabályozásban, hogy került meghatározása az átlagfogyasztó fogalma, aki a védelem zsinórmértéke. Majd az összegzés előtti részben a sérülékeny fogyasztók csoportját vizsgálom az Fttv-ben nevesített tulajdonságok alapján, segítségül hívva a Gazdasági Versenyhivatal döntéseit. A sérülékeny fogyasztók csoportja életkoruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt az átlagfogyasztótól kiszolgáltatottabbak az őket teljesen vagy részben célzó kereskedelmi kommunikáció van szemben, ezért a hatóságok szigorúbb követelményeket támasztanak a vállalkozások felé. A kereskedelmi kommunikáció a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől. A fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok a kereskedelmi kommunikációk közül főként a fogyasztókat célzó reklámokkal foglalkoznak. A reklámok alkalmasak arra, hogy befolyásolják a fogyasztók ügyletkötési döntését. Mindezek miatt a sérülékeny fogyasztói csoportok esetében a vállalkozásoknak különös felelősséggel kell eljárniuk, és fokozott elővigyázatosságot kell gyakorolniuk, ha ésszerűen előre látható számukra, hogy kereskedelmi gyakorlatuk alkalmas az Fttv. szerinti különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására. | hu_HU |
| dc.description.course | fogyasztóvédelmi szakjogász | hu_HU |
| dc.description.degree | szakirányú továbbképzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 40 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/269750 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | különösen kiszolgáltatott fogyasztó | hu_HU |
| dc.subject | sérülékeny fogyasztó | hu_HU |
| dc.subject | fogyasztói modell | hu_HU |
| dc.subject | fogyasztóvédelmi modell | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Polgári jog | hu_HU |
| dc.title | Kereskedelmi kommunikáció és a sérülékeny fogyasztók csoportja | hu_HU |