Dolgozatom első részében a fogyasztó fogalmát vizsgálom meg részletesen, hiszen ezen fogalom fontos kiindulópont abban, hogy a szakdolgozat későbbi részeiben meghatározásra kerülhessen az átlagfogyasztó és a sérülékeny fogyasztók csoportja definíciója is. A fogyasztó fogalmát tekintve két nézetet különböztethetünk meg: az egyik álláspont szerint a fogyasztó védelemre szorul, a piaci verseny áldozata, és jogi szabályozással adható meg a szükséges védelem. A másik nézet szerint sokkal fontosabb a fogyasztó jogi támogatása, és a tudatosítása. Álláspontom szerint alapvetően fontos a fogyasztók tudatosítása, illetve, az hogy egy ügyleti döntés meghozatala előtt minden szükséges tájékoztatást megkaphasson. Véleményem, szerint azonban vannak olyan területek, ahol egy tájékozott fogyasztó is kiszolgáltatottá válhat, ilyenek például a pénzügyi szolgáltatások területe, ahol a hitel- és biztosítási szerződések hosszú távú és általában jelentős befektetéssel járó kötelezettséget rónak a szerződő felekre, továbbá ezen szerződések többségéhez általános szerződési feltételek kapcsolódnak, amelyek szövege általában nehezen érthető, a kamatszámítási rendszerek bonyolultak, ezért itt indokoltnak látom az erősebb jogi szabályozást. A dolgozatom második felében megvizsgálom, hogy az Uniós, illetve a hazai szabályozásban, hogy került meghatározása az átlagfogyasztó fogalma, aki a védelem zsinórmértéke. Majd az összegzés előtti részben a sérülékeny fogyasztók csoportját vizsgálom az Fttv-ben nevesített tulajdonságok alapján, segítségül hívva a Gazdasági Versenyhivatal döntéseit. A sérülékeny fogyasztók csoportja életkoruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt az átlagfogyasztótól kiszolgáltatottabbak az őket teljesen vagy részben célzó kereskedelmi kommunikáció van szemben, ezért a hatóságok szigorúbb követelményeket támasztanak a vállalkozások felé. A kereskedelmi kommunikáció a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől. A fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok a kereskedelmi kommunikációk közül főként a fogyasztókat célzó reklámokkal foglalkoznak. A reklámok alkalmasak arra, hogy befolyásolják a fogyasztók ügyletkötési döntését. Mindezek miatt a sérülékeny fogyasztói csoportok esetében a vállalkozásoknak különös felelősséggel kell eljárniuk, és fokozott elővigyázatosságot kell gyakorolniuk, ha ésszerűen előre látható számukra, hogy kereskedelmi gyakorlatuk alkalmas az Fttv. szerinti különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására.