Diplomamunkám során a szelénnel foglalkoztam ez napjainkban a leggyakrabban vizsgált mikroelem. Vizsgálataim során arra kerestem a választ hogy, valóban 1 nagyságrenddel nagyobb mennyiségbben veszi-e fel a szelént a snidling mint a vöröshagyma, ahogy ezt Kápolna Emese a doktori diszertációjában leírta. 2 kísérletet végeztem az első célja a teljes szeléntartalom meghatározás volt a második kísérletben a növényekben található szelén módosulatait vizsgáltam. A kísérletek befejeztévvel arra következtetésre jutottam hogy, a snidling csak kb, 2-szer nagyobb mennyiségben képes a szelént felvenni és ezt is csak szelenites kezelés hatására. Összeégébben elmondható hogy vöröshagymából gazdaságosabban lehet előállítani étrendkiegészítőket és étkezési célra is jobban megfelel, mivel a felvett szelént ez a növényfaj csaknem 100%-ban szerves formává alakítja ami az ember számára sokkal könyebben felvehető.