A témában szeretném megvizsgálni az egyetemisták vásárlási szokásait, legfőképpen a vásárlás előtt/közben létrejövő döntések okait. Elismerem, hogy vannak létszükségleti cikkek illetve luxuscikkek, ami alatt azokat a termékeket értem, amit szimbolikusan fogyasztanak, nem pedig a megélhetés miatt. A fiatalkorból felnőtt korba való átlépés miatt kialakuló új vásárlási szokások okait keresem, ahol már nem a szülői döntés befolyásoló képessége mérvadó, hanem az egyén újonnan kialakuló/meglévő ízlésének formálódása. Ezeknek befolyásoló tényezőit szeretném megtalálni. Feltételezem majd, hogy a reklámok, az egyéni hovatartozás, az ideális énkép, a mögöttes tartalom és a jelentéstartalom fogja motiválni azokat, akik nem kritikusan a termék szigorú funkcionális hasznossága motivál a vásárlásra, ami majd meghatározza milyen terméket fognak megvenni. Feltételezem továbbá, hogy a terméket az a státusz illetve a kialakuló személyiség önkifejezéseként használják. Az 18-25 korosztály, azaz az egyetemistákat és a tovább nem tanuló, jelenleg is dolgozó fiatalokat összehasonlíthatom aszerint, milyen karon tanulnak, nemük szerint, érettségük szempontja alapján ( gólyák-végzősök, kezdő szakmunkások-mesterek ), amiből arra apellálok majd, hogy az egyetem végeztével már lesznek kialakult vásárlási szokásaik. Témámban fel fog merülni a különböző egyetemi karok hallgatóinak vásárlási szokásainak különbsége is a szociális közeg változatosságából fakadóan. Fő feladatomnak tekintem, hogy csoportosítsam a megkérdezetteket a döntéseik alapján és megpróbáljam kategorizálni őket. Elmélet síkon a szimbolikus fogyasztás okairól és módszereiről fogok beszélni, gyakorlati téren pedig felderítem az egyetemisták vásárlási szokásait, viszonyukat a márkával/márkákkal kapcsolatban előbb egy személyes, majd egy kérdőíves interjúval. Egy énképvizsgálat után felállítok egy aktuális korcsoport ismertetést, ahol az elméleti részben felállított tényeket összehasonlítom a kérdőívben kapott adatokkal, majd a fentebb említett szempontok alapján hipotéziseket fogok felállítani a kapcsolatról az identitás és az önmegjelenítés között létrejövő szakadék csökkentésének okairól ( feltételezve azt, hogy mindenki szeretne az „ideális én”-né vállni). Azaz, hogy mennyire befolyásolja a jelen valónkat az a tény, miszerint meg szeretnénk felelni vagy sem társadalom által elvárt ideáknak. Ezt a vizsgálatot a ruházati vásárlási szokás alapján fogom felmérni.