In the last couple years it has been fully accepted that human resource management plays an increasing role in the success of organizations, and also in the development and sustainability of national and international competitiveness (Gordon- Whitchurch, 2007). In the developed industrial countries – mostly the Anglo-Saxon pioneers – public institutions (including higher education) abandoned the normative and bureaucratic-controlled Taylor system (Karoliny et al, 2003). Beginning in the 70’s representatives of the New Public Management model, based exclusively on the effectiveness of business solutions, gained more ground. The early 80’s brought the widespread implementation of reform programs. These efforts have created models and experience that were applicable in the converging countries of Europe – including Hungary. After reviewing the latest professional literature and analyzing practices of eleven Hungarian universities we will assess the conversion of Human Resource Management and consider possibilities for modernization. Journal of Economic Literature (JEL) classifications: I21; H19; M52;M53;M54

Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54