Szakdolgozatom témájaként a személyi állapotot érintő perek, azon belül is a házassági perek változásainak bemutatását választottam az 1952. évi III. törvény és a 2016. évi CXXX. törvény alapján. A házassági pereket, kimondottan a házassági bontóper intézményét rengeteg szemszögből lehetne és kell is vizsgálni a társadalmi kérdések megválaszolásának céljából, mint például pszichológiai, demográfiai, statisztikai perspektívából, azonban én arra törekszem, hogy csak jogi szemszögből elemezzem azt. Azonban témám kifejtéséhez szükségesnek tartom más vizsgálati nézőpontokat is legalább csak megemlíteni a könnyebb elhatárolás és megértés érdekében.Témám választásának oka egyrészt, hogy a házasság szabályozására való igény szinte egyidős a társadalommal, már a Római Birodalom korában, tehát a római jogban is fellelhető, valamint „már az első perjogi kódexünk, az Rpp. is külön címet szentelt a házassági pereknek” . Másrészt pedig, hogy az emberiség történetében mindig is szükség lesz a házasság és a házassági perek szabályozására. Ma Magyarországon az egyik leginkább igénybe vett polgári jogi jogintézmény a házassági bontóper, ami statisztikai számának befolyásolásában nagyban szerepet játszottak és játszanak a jogszabályi változások. Habár emellett nem elhanyagolható tényezők az emberi társadalmi változások, a különböző vallások és kultúrák sem, amiket fontos megemlíteni, mert ezekre nincs ráhatásuk a jogszabályoknak, sőt pont a jogszabályoknak kell adott esetben ezekhez igazodni.Szakdolgozatom megírása során törekedtem a dolgozatom kezdetén megfogalmazott szempontok alapján bemutatni a házassági perek szabályait, továbbá egy könnyen átlátható rendszert kialakítani.