Kutatásunk középpontjában azok a hallgatók állnak, akiket a hatályos felsőoktatási törvény fogyatékossággal élő hallgatónak nevez, a gyakorlatban pedig a felsőoktatási statisztikák előnyben részesítettként azonosítanak attól függetlenül, hogy igénybe vették-e a többletpontokat bekerüléskor. A téma aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az említett hallgatók az egyetemeken, azonban jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel, és a felsőoktatási intézmények csupán az utóbbi években készítették el az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot biztosító szabályzatukat. A fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó szakpolitika azonban az utóbbi időkig nem támaszkodhatott elegendő kutatási adatra. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban a bekerülési és bennmaradási esélyekre. Kutatásunk ezért a fogyatékossággal élő hallgatók bekerülési és bennmaradási esélyeit vizsgálja kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerekkel: egyrészt a felsőoktatási információs rendszer a statisztikai adatait elemeztük, másrészt fogyatékossággal élő hallgatókkal készült félig strukturált interjúkra támaszkodva. Mivel nem minden érintett regisztrálja magát fogyatékossággal élő hallgatóként, kutatásunk korlátjaként említenünk kell az adatbázisok nem teljes lefedettségét és a célcsoport nehéz elérhetőségét. Legfontosabb eredményeink között szerepel, hogy a vizsgált csoportból leggyakrabban az autizmus spektrumzavarral élő, valamint a mozgásszervi fogyatékossággal élő hallgatók morzsolódnak le, őket követik az érzékszervi fogyatékossággal élők, és legkisebb arányban a tanulási zavarral élő hallgatókat érintette a lemorzsolódás. További támogatott féléveket a 12 államilag támogatott féléven túl a fogyatékossággal élők közel egynegyede igényelt, közülük is kiemelkedtek a tanulási zavarral élő hallgatók, őket követik a mozgásszervi, majd az érzékszervi fogyatékossággal élő hallgatók. Lényeges támogató faktorként jelennek meg a felsőoktatásban megvalósuló esélyegyenlőségi támogatások, azonban a sikeres bekerülést és a diplomaszerzést nagy mértékben képes befolyásolni az egyén konkrét társas kontextusa. További kutatási lehetőségként felmerül a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi jelenlétének és tanulmányi eredményességet támogató tényezőinek mélyebb, szélesebb körű kvantitatív vizsgálata.