A kormányszéki igazgatás mint a felelős kormány szakmai és szervezeti megalapozása

Abstract

A szakdolgozat célja, hogy átfogó képet nyújtson az olvasónak a közigazgatással kapcsolatban. Kitér a lényeges kérdésekre:Mit jelent a közigazgatás? Milyen tevékenységeket végez? Milyen a szervezetrendszere? Hogyan alakult ki a mai formája? Ezen kérdések megválaszolásához a dolgozat tagolása ad útmutatást, amely három szerkezeti egységből áll. Az iratkezelés szempontjából mutatja be a kormány tevékenységét. Kronológiáját tekintve, a dolgozatban a kulcstéma bemutatása a helytartótanács idejétől kezdődik, kitérve a kormányra és a kormányszékek működésére. Az első rész célja minél komplexebben jellemezni, hogy milyen szervek működtek a helytartótanács idején. A Magyar Udvari Kancellária, Magyar Kamara, a Magyar Királyi Helytartótanács tevékenységi körét felvázolja az igazgatás szempontjából. Az első részben a Helytartótanács hivatalnoki munkaköreit, feladatait, szemlélteti a dolgozat párhuzamba állítva a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz)-el és a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítással (Beisz)-el. A részletes jellemzés fő célja viszonyítási alapot nyújtani, a dolgozat második részéhez,tehát hogyan változott a helytartótanácshoz képest a közigazgatás. A második rész, 1848-tól egészen napjainkig ismerteti milyen tényezők alakították a közigazgatást a mai rendszerré. A rendszerváltás mint fordulópont, milyen hatással volt a kormányszéki igazgatásra. A harmadik rész összefoglalja napjaink közigazgatási rendszerét, valamint teljes képet nyújt ezen apparátusok tevékenységi köréről, működéséről, a hatályos jogszabályok mentén. A közigazgatási szervezetrendszer részletezése mellett a dolgozat célja, kitérni arra, hogy a napjainkban egyre nagyobb teret hódító informatikai és e-rendszer hogyan formálta át a helytartótanács papír alapú igazgatását egy összetett digitális rendszerré.