A tanulásban akadályozott tanulók kreativitásának fejlesztése a hon- és népismeret tantárgy keretében

Abstract

A tanulásban akadályozottság fogalmának kialakulása jelentős változás következménye. A fogalom, mely alá besorolják a tanulásban akadályozott tanulókat mára már kirajzolódott a szakirodalmakban. A tanulási akadályozottság elsősorban a tanulási helyzetekben jelent akadályt. Nem terjed ki a személy egész életvitelére, hiszen az enyhén értelmi fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük megfelelő segítségnyújtással sikeres lehet. A tanulásban akadályozott tanulók, mint az általános képességekkel rendelkező társaik is lehetnek kreatívok. A kreativitás az a megszerezhető képesség, amelyet erősíteni, fejleszteni kell. A szakdolgozatban a tanulásban akadályozott tanulók kreativitásának fejlesztési lehetőségeit kívánjuk bemutatni a hon-és népismeret tantárgy keretében. A dolgozat első részében ismertetjük a tanulásban akadályozottság fogalmát, tanulási jellemzőit. Bemutatjuk a hon- és népismeret tantárgy helyét az oktatás alapdokumentumaiban. Meghatározásra kerül a hon- és népismeret tantárgy cél- és feladatrendszere, valamint a tantárgy tanításának módszerei is. Külön fejezetben ismertetjük a kreativitás fogalmi meghatározását, kreativitás fejlesztésének módszereit, eljárásait a hon- és népismeret tantárgy tanítása során. A továbbiakban kérdőíves kutatást végzünk a tantárgyat tanító pedagógusok, gyógypedagógusok körében annak feltárására, hogy miként is fejleszthető a tanulásban akadályozott tanulók kreativitása a hon- és népismeret órákon.