A táncházmozgalom által kialakult szubkultúra

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Kutatásom középpontjában a táncházmozgalom által létrehozott közösség(ek) vizsgálata áll szubkulturális megközelítésből. Emellett a politikai hatalom és a mozgalom résztvevői közötti viszonyt is feltérképezem, hogy miért beszélhetünk ellenkultúráról ebben a kontextusban vagy éppen, hogy miért nem. Ehhez szeretnék néhány alapvető fogalmat tisztázni, úgy mint táncház, folklór, folklorizmus, népi kultúra, hagyomány, szubkultúra és ellenkultúra. Azontúl, hogy bemutatom, hogyan is alakult ki ez a mozgalom, mik voltak az előzményei, kik és hogyan játszottak ebben szerepet, milyen újdonságokat hozott a rendszerváltás, a folkkocsmák hogyan vették át a táncházak szerepét, egy egész fejezetet szentelek a szívemhez közel álló Téka Tábornak, melynek már több mint három évtizede a Harangod ad otthont, mely lakóhelyemen, Nagykállóban található. Az ideérkező táborozók jelentős százaléka tősgyökeres táborlakó, ezáltal a szubkultúra tagjai is. Az itt zajló eseményekkel, viselkedési formákkal, írott és íratlan szabályokkal szeretném reprezentálni szubkulturális jellegét a mozgalomnak. Többek között arra a kérdésre is választ szeretnék kapni, hogyan lehet a 21. században egy nomád táborban megtartani az egyensúlyt a hagyományőrzés és a modernitás között.

Leírás
Kulcsszavak
táncházmozgalom, szubkultúra, ellenkultúra
Forrás