Elméleti háttér Szakdolgozatom témáját az anyai depresszív tünetképződés és annak gyermekre gyakorolt hatása inspirálta. Különösen arra voltam kíváncsi, hogy a szubjektíven depresszív temperamentumúnak megítélt anyák gyermekei hogyan élték meg az anyjukkal való kapcsolatukat, valamint miként észlelték anyjuk szülői bánásmódját. Az anyai depresszió gyakran társul rossz hangulattal, csökkent energiával, pesszimizmussal és ingerlékenységgel, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a szülői szerepek ellátását. Az anyai válaszkészség hiányosságai következtében kialakuló korai kötődési zavarok hosszú távon is hatással lehetnek a gyermek személyiségfejlődésére, fokozva a depressziós tünetek kialakulására való hajlamot. Kutatás módszere Kutatásom célja annak feltárása volt, hogy a szubjektíven átélt anyai affektív, különösen depresszív temperamentum rizikófaktorként jelenik-e meg a vizsgálati személyek esetében a később kialakuló depresszív tünetek tekintetében. Vizsgáltam továbbá, hogy a résztvevők nemi hovatartozása befolyásolja-e az anyai bánásmód megítélését, illetve, hogy ez eltérő tüneti gyakoriságot eredményez-e. Elemzésem során kiemelt figyelmet fordítottam a depresszív temperamentum hajlamosító szerepére, valamint a Szülői Bánásmód Kérdőív alskáláinak (túlvédés, szeretet-törődés, korlátozás) hatásaira. Célom az volt, hogy feltárjam, ezek az aspektusok milyen mértékben növelik vagy csökkentik a depresszió kialakulásának kockázatát. Az adatgyűjtés online történt, kényelmi mintavétellel. A kérdőíveket közösségi platformokon keresztül terjesztettem, és számos megosztás révén értek el a résztvevőkhöz. A háttérkérdőív mellett a résztvevők öt kérdőívet töltöttek ki: ezek közül egy az édesanya megítélésére, míg négy a kitöltő személyre vonatkozott. Eredmények Az első hipotézis és annak alhipotézise megerősítést nyertek: a depresszív temperamentum jelentős rizikófaktorként működik a depressziós tünetek kialakulása szempontjából, és magasabb mértékű jelenléte súlyosabb tünetekkel jár együtt. A moderációs elemzések kimutatták, hogy az alacsony szintű szülői odafordulás fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát, míg a magas szintű szeretet-törődés protektív faktorként működik. Ezen kívül beigazolódott, hogy azok a személyek, akik depresszív temperamentummal rendelkeztek, de anyjukkal kapcsolatban magas szeretet-törődést éltek meg, kisebb valószínűséggel mutattak depressziós tüneteket. Továbbá azoknál, akik gyermekkorukban túlvédést tapasztaltak, és saját temperamentumukat depresszívként jellemezték, magasabb depressziópontszámokat regisztráltunk. Összességében az eredmények alátámasztották a szakirodalmi háttér alapján felállított elméleti keretet, és rávilágítottak arra, hogy a szubjektíven tapasztalt szülői bánásmód jelentős hatással van az egyén genetikailag meghatározott depresszív temperamentumára és későbbi pszichés jóllétre.