Ez a dolgozat is egy új ismeret átadására irányul. A sztereografikus projekció nem része a középiskolai követelményrendszernek, de emelt szintu csoportokban, fakultációk keretében az alapjait már középiskolában le lehet fektetni. Ebben a szemléletben készült dolgozatom elso részben a matematika és a földrajz kapcsolódásáról szólok néhány szót, majd bemutatom a sztereografikus projekció egyik gyakorlati alkalmazását a térképészetben. Ehhez a részhez Horváth Gergely - Zsiga Attila: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok (1998) jegyzetét használtam fel. A következo fejezetben a sztereografikus projekció matematikai elofogalmai következnek. Az új ismeret bevezetése elott a diákokban is fel kell eleveníteni azokat a már tanult ismereteket, melyek szükségesek az anyag megértéséhez, elsajátításához. Síkbeli vetítések alapfogalmaival a diákoknak tisztában kell lennie, mire áttévedünk a háromdimenziós térbe. A gömbhöz kapcsolódó fogalmakat szintén ismernie kell. A kétdimenziós vetítéshez szükséges alapfogalmak kialakulása már általános isko-lában megtörténik, ezeket csak elotérbe kell hozni, illetve pontosítani kell. Ennek a résznek az elkészítésében Obádovics J. Gyula: Matematika (1985) címu könyve nyújtott segítséget. A sztereografikus projekció elméleti ismereteiben alig akad a diákok számára eddig ismeretlen új fogalom. Csak képzeletüket, megfigyeloképességüket kell kiterjeszteni a térben. Az elméleti ismeretek a negyedik fejezetben találhatók. Figyelembevéve, hogy a térlátás az emberek, így a tanulók nagyrészénél is problémás terület, célszeru a térgeometriai ismereteket térbeli segédeszközök segítségével átadni, amelyet megfoghatnak, minden oldalról megnézhetnek, így hamarabb és pontosabban kialakul a tanulókban a tér kétdimenziós ábrázolására való készség is. A dolgozat utolsó fejezetében néhány feladatsort, és a feladatok kidolgozását mutatom be. A feladatok már az elobb kiegészített középszintu ismeretekkel is megoldhatóak. A feladatok összeállításáshoz a Horváth Jeno: Sztereografikus projekció és alkalmazásai (1995) jegyzetet és Reimann István: Geometria és határterületei (1986) könyvét használtam.