<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Marhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben

dc.contributor.authorJárdi, Ildikó
dc.contributor.authorPápay, Gergely
dc.contributor.authorFekete, György
dc.contributor.authorSaláta-Falusi, Eszter
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:35Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:35Z
dc.date.issued2021-06-14
dc.description.abstractA jelen munka során az Ipoly-völgyben két marhalegelő&nbsp;vegetációját vizsgáltuk. Az egyik húsmarha (charolais), a másik&nbsp;mintaterület magyar szürke szarvasmarha legelő volt. Mindkét&nbsp;területen két vegetáció típust elemeztünk. A charolais legelőt 2000&nbsp;előtt kaszálták. Itt egy savanyú homoki vegetáció (CL1) és egy&nbsp;mélyebben fekvő üde és szárazabb foltokkal tarkított, jellegtelen,&nbsp;Elymus repens-szel dominált gyepterületet (CL2) vizsgáltunk. A&nbsp;magyar szürke szarvasmarha legelőn is két növényzeti típust, egy&nbsp;kisebb legeltetési nyomás alatt lévő (ML1) szárazabb sztyeprétet és&nbsp;egy erősen igénybevett, pihenőhelyként is szolgáló degradált&nbsp;sztyeprétet (ML2) elemeztünk. Minden mintaterületen jelentős volt&nbsp;a zavarástűrő fajok mennyisége, de az arányok eltérőek voltak. A&nbsp;legalacsonyabb arány a magyar szürke szarvasmarha legelő&nbsp;kisebb legeltetési nyomás alatt álló kvadrátjaiban (ML1) volt&nbsp;megfigyelhető. Itt volt a természetközeli fajok mennyisége is a&nbsp;legnagyobb, valamint védett növény is ezekben a&nbsp;mintanégyzetekben fordult elő. A nagyobb terhelést jelző relatív&nbsp;víz- és nitrogénjelző növényfajok a volt kaszáló Elymus repens&nbsp;dominálta területén (CL2) jelentek meg. A fajok Pignatti-féle&nbsp;életforma típusok megoszlása alapján jól jelzik a különböző&nbsp;intenzitású legeltetési nyomást. A legeltetés következtében a&nbsp;rozettás fajok mennyisége minden mintaterületen jelentős volt.&nbsp;Ezen felül az erős legeltetési nyomást jelző, kúszó szárú fajok&nbsp;mennyisége kiemelkedő volt, de a legnagyobb arányban az erős&nbsp;legeltetési nyomásnak kitett pihenőhelyen (ML2) figyeltük meg&nbsp;őket. A felvételek alapján a charolais legelőn a savanyú homoki&nbsp;gyep (CL1) volt érzékenyebb, ahol a legeltetési nyomásra figyelni&nbsp;kell a vegetáció jellegének megőrzése érdekében. A charolais&nbsp;legelő üdébb területen (CL2) a kaszálás utáni legeltetés kedvezett&nbsp;a természetes vegetációra jellemző fajok megjelenésének. A&nbsp;vizsgált mintaterületek közül a természetes vegetáció&nbsp;fenntartásában a legkedvezőbbnek a magyar szürke&nbsp;szarvasmarhával kis legeltetési nyomás alatt legeltetett terület&nbsp;(ML1) bizonyult.&nbsp;hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 15 szám 2 (2017): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-17) , 9-21.
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/2/9586
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376767en
dc.identifier.volume15
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9586
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectlegeltetéshu
dc.subjectgyepgazdálkodáshu
dc.subjectCharolaishu
dc.subjectMagyar Szürke szarvasmarhahu
dc.titleMarhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeibenhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
pdf
Méret:
337,84 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format