A szakdolgozat célja, hogy átfogóan feltárja és elemezze a magyar síelők fogyasztói magatartását és preferenciáit. A primer és kvantitatív kutatás összpontosít a fogyasztói hűségre, elégedettségre és azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a síeléssel kapcsolatos döntéseket és preferenciákat. A kérdőíves felmérés segítségével a résztvevők véleményét gyűjtöttem össze a fontos információk elemzése céljából. A preferenciák és attitűdök különös figyelmet kapnak, hogy mélyebb betekintést nyújtson a síelők döntési folyamatainak hátterébe. A szakdolgozat három fő területre összpontosít: először is áttekintést nyújt a síelők fogyasztói magatartásának elméleti hátteréről és a síeléssel kapcsolatos döntéseket befolyásoló tényezőkről, valamint az ezekkel kapcsolatos fogalmakról. Másodszor, elemzést végez a magyar síelők körében végzett felmérés eredményein keresztül, hogy feltárja a fogyasztói preferenciák legfontosabb jellemzőit és tendenciáit. Végül ajánlásokat tesz a vállalatok és szolgáltatók számára, hogy hogyan alkalmazzák ezeket az információkat piaci stratégiájuk fejlesztése és a fogyasztói elégedettség növelése érdekében. A kutatás során számos érdekes eredményt szűrtem le a magyar síelők fogyasztói magatartásával és preferenciáival kapcsolatban. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottam a különféle csoportok közötti eltérésekre és az ezekre gyakorolt hatásokra. Először is, az egészségügyi előnyökkel kapcsolatosan megfigyelhető, hogy általánosságban magas értékelést kapnak ezek az előnyök. Az idősebb korosztály legfőképpen, de mellettük a férfiak is magasabb értékelést adtak az egészséggel kapcsolatos kérdéseknél, míg az átlagosnál alacsonyabb értékeket találtunk a 31-60 év közötti korosztályban és a Nyugat-Dunántúlon élők között. A szociális interakció és kapcsolatok dimenziójában is érdekes megfigyeléseket tehetünk. A 18-30 év közötti és 60 év feletti korosztályok nagyobb tendenciát mutatnak a csoportos síélmények iránt, míg a Nyugat-Dunántúlon élők kevésbé értékelik a szociális hatásokat. Az alkalmazottak és a saját vállalkozók között is észrevehető eltérések tapasztalhatók ezen a területen. A síelési képességek fejlesztése és a technikai tökéletesítés szempontját a férfiak előtérbe helyezik ezt a, míg a faluban élők és a Nyugat- és Közép-Dunántúlon élők esetében kevésbé fontosnak tűnik ez a tényező. A sportra kevesebbet költők körében is alacsonyabb értékeket találtunk ezen a területen. A stresszcsökkentés és mentális jólét dimenziójában a falun élők és a Dél-Dunántúlon lakók kevésbé értékelik a síelés mentális aspektusait, míg a Dél-Alföldön lakók és a rendszeresen sportolók pozitívabb értékelést adnak ezen a területen. Az ár-érték arány és a síelés költségeinek fontossága is változó képet mutat. A 60 év felettiek és a Dél-Dunántúlon lakók számára fontosabb az ár-érték arány és a költséghatékonyság, míg azok, akik többet költenek sportra, kevésbé érzékenyek az árakra. Ezen eredmények alapján a síközpontoknak érdemes figyelembe venni a különféle csoportok eltérő preferenciáit és igényeit a szolgáltatásaik fejlesztése során. A szociális interakcióra és a mentális jólétre való fókuszálás, valamint az ár-érték arány optimalizálása és innovatív szolgáltatások bevezetése lehet hatékony stratégia a fogyasztói elégedettség növelése és a síelési szektor fejlődése szempontjából. A kutatás hozzájárulhat a téli sportok népszerűségének növeléséhez is Magyarországon. Véleményem szerint a síelés által nyújtott élményeket mindenki számára elérhetővé kell tenni és ezt a közösséget, életstílust még szélesebb körben kell terjeszteni. Ennek érdekében fontos a síközpontok infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztése, az ár-érték arány optimalizálása, valamint a marketing- és kommunikációs stratégiák kidolgozása. A hazai síelési szektor vonzóbbá válhat mind a belföldi, mind pedig a külföldi látogatók számára, elősegítve a téli turizmus fenntartható fejlődését Magyarországon.