A nagy karbonáttartalmú homoktalaj tápanyag-gazdálkodásának optimalizálására alkalmas lehet, ha a szervesanyag (és egyúttal növényi tápanyag) pótlására komposztált mezőgazdasági maradékokat és melléktermékeket használunk fel. Vizsgálatainkkal a helyes tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó ismereteink bővítése, pontosítása volt a cél komposzt alkalmazása esetén. Mindez fontos azért, mert így a különböző műtrágyák alkalmazása helyett természetes anyagokkal végezzük a tápanyag utánpótlást, és ezzel együtt csökkentjük a hulladékként megjelenő szerves maradékok mennyiségét. A komposztálási kísérletet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán az Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában illetve laboratóriumában végeztük. A homoktalaj-, a komposzt- és ezek együttes bekeveréséből létrejött tápközegekből hatszor vettük mintát, és a vizsgálati anyagból 0,01 M CaCl2-os pH-t, N-formákat, P-, K-, és Mg és Mn-tartalmat mértünk. Eredményeinket Microsoft office Excel program makróban megírt varianciaanalízisével, majd R- program segítségével ismételt mérési modellt alkalmazva is kiértékeltük. A statisztikailag alátámasztott kísérleti eredményeink igazolják, hogy a tápanyag-gazdálkodást tudatosan, mértéktartóan, az egyes tápelemek feltáródási idejét ismerve és a kijuttatásnál ezt figyelembe véve célszerű végezni.