Zárt cellás alumíniumhabok gyártástechnológiája, megmunkálása és vizsgálata

Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A korábban vagy idén elkészített fémhab-minták közül 8-at nyomtunk össze A TH A1 és a TH A2es a szakdolgozathoz készültek, a többi hat minta a diplomamunkához. A gépi keverés sebessége jobban megfelel a habkészítéshez, mint a kézi keverés sebessége, de magasabb tömeg%-nyi TiH 2 alkalmazása esetén eltérések csökkennek. Vagyis a magasabb tömegszázalékban alkalmazott adalékanyag mennyiség képes ellensúlyozni az alacsonyabb keverési sebességet. (Mint a gázelvételes fegyvereken, ahol az emelt gáznyomású beállítások képes leküzdeni a szennyeződések okozta ellenállásokat) Az Aluhab™ alapú a mintákból könnyebben sikerült kivágni a próbatesteket, mint a Duralcan™ alapúakból, előbbiek nagyobb méretű cellákkal rendelkeznek. A perlites minták jobban ellenálltak a nyomónak a gázos mintáknál a vizsgálatok elején, 1,5-2,5 mm-es összenyomásig nem történt változás a terhelőerőben. Összességében a perlites habok összenyomásához jelentősen több, minimum 1,5-3-szor több erőre (az azonos megtett út miatt pedig munkára) van szükség. A TH A1-es és TH A2-es mintákat nyomtuk össze a legkisebb erőkifejtéssel. Ennek oka az alacsony sűrűséget is eredményező alacsony alumínium-tartalom vagy a hab elöregedése lehet. Ennek vizsgálata lehet a további kutatások irány. Az AT200LG2 X6 minta sikerült a legszebbre kívülről az ideiek közül, ha felhasználásra kéne választanom a minták közül, akkor én a vizsgálatok alapján az AT175LG tartom a legjobban sikerült mintának. Adott terheléssel ebből a mintából lehetne elkészíteni a legjobb minőségű gépalkatrészt, a perlites habokat szerkezetekhez inkább épületekben használnám.

Leírás
Kulcsszavak
gépészet, anyagtechnológia
Forrás