„Határhelyzetben"... De hát milyen határok is jönnek, jöhetnek itt számításba? Talán pontosabb is lenne a megjelölés, ha közvetlenül határterületekre utalna. Sok olyan kérdés merül fel ebben a vékony kötetben, amelyről már nem kevés szó esett - nemcsak a közeli múltban, hanem több évszázados folyamatok szellemi hullámveréseiben. Művészi alkotások és rajtuk kívüli tényezők relációiról, a szépség problémaköréről, formálás és „tartalom" egymáshoz való viszonyáról, műfaji-műnemi rendszerezések valós lehetőségeiről-nem utolsósorban pedig a művészetek és az emberi alkat alapösszefüggéseiről. A szerző nem fordul el a klasszikus örökségtől, de egyértelműen újat mondásra, lényegi gondolatigazítások elvégzésére törekszik. A nyelvet, „nyelviséget" előtérbe hozó új felfogásokkal is szembesül - az új gondolkodásmódok „túlfutásainak" lehetőségét is számításba véve. Nem keresi mindenáron a konfrontáció alkalmait, vállalja ugyanakkor - lehetőség szerint nem gondolva személyekre vagy csoportokra - a szakmai polémiát.