Őszi búza genotípusok kalászfuzáriózissal szembeni ellenállóságának vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKövics, György
dc.contributor.advisorZsombik, László
dc.contributor.authorErdős, Zsuzsa
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-10-25T06:54:44Z
dc.date.available2019-10-25T06:54:44Z
dc.date.created2019
dc.description.abstractA Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében végzett vizsgálatainkban 20 őszi búza, 4 db tritikálé és 2 db rozs genotípus esetén végeztünk mesterséges Fusarium graminearum L. fertőzést. A parcellák esetén kontroll, egyszer és kétszer inokulált kalászokat vizsgáltunk, ahol elsősorban az őszi búza tájfajták és köztermesztésben lévő fajták Fusarium graminearum gombával szembeni ellenállóságát vizsgáltuk. A köztermesztésben lévő őszi búza fajtáknál a kalászonkénti magtömegek 0,90 g és 2,18 g között változtak. Az egyszeri mesterséges inokulálás hatására azonban ezek az értékek 0,45-1,35 g, kétszeri fertőzés hatására 0,13-0,48 g közé csökkentek, ami mutatja a fajták különböző mértékű fogékonyságát a kalászfuzáriózissal szemben. Adott évjáratokban, amikor a fertőzésnek minden lehetősége adott, nagyarányú endofiton magkapcsolat kialakulására lehet számítani, míg a modern fajták esetében is. Így nagyon fontos a vetőmagvak hatékony csávázása, emellett pedig a megfelelő kalászvédelem a tenyészidőszakban akár több alkalommal kijuttatott fungiciddel. Az ezermagtömegek vizsgálata során, azt tapasztaltuk, hogy Nagysurányi, Nagykállói és a Gégényi tájfajták az egyszeri mesterséges inokuláció hatására átlagosan 10% alatti mértékben csökkentek, mely a tájfajták között igen jónak bizonyult. A kétszeri, vagyis a nagyobb arányú fertőzés hatására ezeknek a tájfajtáknak is átlagosan alakult az ezermagtömege (14-15 g). A 2016/2017-es tenyészévben a kontroll kezelésben igen alacsony volt a fuzárium fertőződés. A mesterséges inokulálás hatására a fertőzött magok mennyisége megemelkedett minden vizsgált genotípus esetében. Azonban azt tapasztaltuk, hogy a napjainkban termesztett fajták hasonló mértékben fogékonyak a fertőzésre, mint a tájfajták. A Nagysurányi tájfajta fertőzöttségének mértéke 2,80%, volt. A tájfajták esetén egyszeri fertőzés hatására a Fóti (21,15%) esetén regisztráltuk a legnagyobb arányú fertőzött magtömeget. A köztermesztésben lévő fajta tekintetében a fertőzés mértéke 2,40% és a 22,57% között változott. Kétszeri fertőzés, valamint az ezermagtömeg esetén is hasonló tendenciát tapasztaltunk. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a régi tájfajták kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemesítésben még napjainkban is résztvegyenek.hu_HU
dc.description.courseNövényvédelmi szakmérnökhu_HU
dc.description.degreeszakirányú továbbképzéshu_HU
dc.format.extent66hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/274914
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectőszi búzahu_HU
dc.subjectFusarium graminearumhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleŐszi búza genotípusok kalászfuzáriózissal szembeni ellenállóságának vizsgálatahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (MÉK)