A legtöbb múzeumról ma elmondható, hogy a klasszikus múzeumi funkciók ellátása mellett kiemelkedő szereppel bír működésükben a szolgáltatás jelleg, valamint múzeumandragógiai, múzeumpedagógiai programok kidolgozása. Ennek a jelenségnek tényezőit vizsgáltam szakdolgozatomban, első részében a múzeumpedagógiára, és múzeumandragógiára vonatkozó általános megfigyelések, a fogalmi környezet bemutatása, tendenciák ismertetése olvasható, ezt követően a második részben a két konkrét intézmény kerül bemutatásra, kiemelve a téma szempontjából jelentős hasonlóságokat, és különbségeket. A kutatás alapját a szervezeteknél folytatott interjúk adták. Az interjúkérdések négy tematikus blokkot öleltek fel, az elsőben az intézményekre vonatkozó általános kérdések szerepeltek, a másodikban olvashatók a múzeumandragógiai, múzeumpedagógiai foglalkozásokra vonatkozó kérdések, a harmadikban a humánerőforrásra vonatkozó, a negyedikben pedig olyan egyéb kérdések szerepelnek, melyek a korábbi blokkokba nem, vagy nem teljes mértékben besorolhatók. A kutatás során vizsgált két hipotézisem a következő:

1. Mivel mindkét intézmény működésében meghatározó szereppel bír a múzeumpedagógia, és múzeumandragógia, továbbá gazdasági szempontból is jelentősek e tevékenységek, így a két intézmény között megfigyelhető egyféle rivalizálás a programok működtetése kapcsán.
2. Az intézmények életében a múzeumpedagógia a múzeumandragógiánál nagyobb szereppel bír, mivel a múzeumpedagógia célcsoportjai könnyebben elérhetők, továbbá a célcsoportok jobban lehatároltak korosztály szerint, homogénebbek, ezáltal a programok is könnyebben kidolgozhatók számukra.