Napjainkban szinte nem telik el olyan hét, amikor a sajtóban ne jelennének meg olyan hírek, amelyek arról számolnak be, hogy egy férfi brutálisan bántalmazta vagy megerőszakolta a feleségét, a barátnőjét, vagy a gyermekét. A nők és a gyermekek elleni erőszak és az ellene való küzdelem, az elmúlt években került mind a nemzetközi, mind a hazai kutatások homlokterébe. Egyre több szervezet és különböző fórumok hívják fel hazánkban a figyelmet a nők elleni erőszak megszüntetésének a fontosságára. Magyarországon a nők elleni erőszak a rendszerváltás előtt, sőt a rendszerváltás utáni években is kényes témának számított, sőt talán még számít napjainkban is a társadalom széles körében. Néhány éve kezd ez a rejtett vagy inkább rejtegetett probléma a felszínre bukni. Nyugat-európában már a hetvenes években az érdeklődés középpontjába került a nők illetve gyermekek elleni erőszak, mert egyre nagyobb ütemben növekedett a számuk, így ott már több kutatás is készült erre vonatkozóan. A nők elleni erőszak nem egy egyedi, elszigetelt jelenség, méretére vonatkozóan a bűnügyi statisztikák sem adhatnak valós képet. A nők, gyermekek nem mernek félelemből és/vagy szégyenérzetből a hatóságokhoz fordulni, így a rejtett bűnözés méreteire vonatkozóan csak a szakemberek becsléseire hagyatkozhatunk. Dolgozatom keretében egy fejezetet szentelek a családon belüli erőszaknak, ezen belül a feleség-és gyermekbántalmazásnak. A következő nagyobb rész a prostitúcióra kényszerítésről, és az ehhez kapcsolódó emberkereskedelemről szól majd.
Szakdolgozatom utolsó nagyobb fejezetében foglalkozok majd a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel, szeretném ennek a bűncselekménycsoportnak az elemeit bemutatni, illetve áttekinteni a jogi szabályozásának főbb állomásait napjainkig, és a Büntető törvénykönyv nemrég nyilvánosságra hozott tervezetében megjelenő tervezett módosításokat. Illetve egy kisebb rész szentelni a bűncselekmények megelőzésének és a bántalmazott nőket segítő szervezeteknek, mozgalmaknak.