A módosított karotinoid-tartalmú csemegekukorica fogyasztás hatása a kardiovaszkuláris rendszerre ageing patkány modellben
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A kardiovaszkuláris betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Kialakulásukhoz
számos tényező hozzájárul, többek között a krónikus stressz, a környezeti ártalmak, a
táplálkozási szokások kedvezőtlen változásai, valamint a népesség elöregedése. A prevencióban
kiemelkedő szerepet játszik a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint
az antioxidánsokban és mikrotápanyagokban gazdag táplálkozás. A gyulladásos folyamatok
mérséklése, a lipidszintek szabályozása, a vérnyomás kontrollja, a dohányzás mellőzése és a
megfelelő alvásminőség szintén fontos tényezők a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében.
A csemegekukorica népszerű élelmiszer, mely jelentős mennyiségben tartalmaz karotinoidokat,
például luteint és zeaxanthint. E vegyületek nemcsak a látás védelmében játszanak fontos
szerepet, hanem antioxidáns hatásuk révén hozzájárulhatnak a sejtkárosodás megelőzéséhez és
a szív-érrendszeri betegségek kockázatának mérsékléséhez is. Magas rosttartalma kedvezően
befolyásolhatja az emésztést és a koleszterinszintet, ezáltal tovább támogatva a
kardiovaszkuláris egészséget. Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a csemegekukorica
rendszeres fogyasztása milyen hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre, különös tekintettel
a szív funkcionális paramétereire, egy öregedő patkány modellt alkalmazva. A kísérletekhez 60
darab Sprague Dawley patkányt használtunk, amelyeket hat csoportra osztottunk
(n=10/csoport): K – kontroll, KK – kontroll kukoricával, L – magas lutein tartalmú, Z – magas
zeaxanthin tartalmú, LZ – magas lutein és zeaxanthin tartalmú, valamint O – alacsony lutein-
és zeaxanthin tartalmú kukoricával etetett csoport. A vizsgálat időtartama 80 hét volt, ebből 60
héten keresztül zajlott a kezelés heti öt alkalommal. A csemegekukorica a napi táplálékbevitel
25%-át tette ki.
A vizsgálat elején és végén EKG-vezérelt szívultrahang-vizsgálatot végeztünk, amelyet
molekuláris biológiai analízisekkel (Western blot) egészítettünk ki. A vizsgálatokhoz a bal
kamrai és szeptális szívszöveteket izoláltuk a végponton. A csemegekukorica szívvédő
hatásmechanizmusának feltérképezése céljából a szívműködés fenntartásában szerepet játszó
jelátviteli útvonalakat tanulmányoztuk, célfehérjék szemikvantitatív meghatározásával.
Az eredmények kiértékelése jelenleg is folyamatban van. A vizsgálatsorozat folytatásában
célunk a funkcionális kardiovaszkuláris adatok teljes körű elemzése, valamint ezek összevetése
a molekuláris biológiai eredményekkel, hogy megalapozott következtetéseket vonhassunk le a
csemegekukorica potenciális szívvédő hatásáról.