A kukorica helyettesítése cirokkal brojlercsirke-takarmányozás esetében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Földünk népességének növekedésével a mezőgazdaságnak is lépést kell tartania. Gyorsan és könnyen előállítható termékekre van szükség, amelyek versenyképesek és a környezetkárosító hatásuk a lehető legminimálisabb. A baromfiágazat rohamos fejlődésben van megelőzve számos mezőgazdasági ágazatot. Egyre többen fogyasztanak baromfihúst mivel olcsó, könnyű elkészíteni és semelyik nagy világvallás nem tiltja. A klíma változásával a növénytermesztésben is innovációkra van szükség. A cirok, amely kiváló szárasságtűrő növény és igénytelen a talajra, alkalmas alternatívája lehet a kukoricának. Terméshozama elmarad a kukoricáétól viszont szélsőséges időjárási viszonyok mellett is képes biztonsággal teremni. A Ross 308-as húshibrid brojlercsirke egy széles körben tartott hibrid, amelyet intenzív tartásban nevelnek leginkább. Alapvetően kukorica alapú takarmányokkal etetik, azonban a kukorica termésmennyisége kiszámíthatatlan. Olyan takarmánynövényekre van szükség, amelyek képesek szélsőséges klimatikus körülmények között is elegendő termést produkálni. Az általam vizsgált kísérletek a Tranzit-Ker Zrt. két nyírbátori telepén zajlottak le. A kísérletek célja az volt, hogy megtudjuk, milyen eredményeket mutat a Ross 308-as húshibrid brojlercsirke, ha kukorica alapú takarmány helyett cirkot keverünk a takarmányba és mindemellett nő a takarmány nyersrosttartalma is. A kontroll takarmány kukorica alapú volt, a K1-es takarmányban 30% cirok volt 4% nyersrosttartalom mellett, a K2-es verzióban pedig szintén 30% volt a cirok viszont 5% nyersrosttartalom mellett. A tartástechnológiai körülmények megegyeztek. A vizsgált paraméterek a fajlagos takarmányértékesítés, a testtömeggyarapodás, az elhullási százalék és a brojlerindex volt. A kísérlet eredményei egyértelmű tendenciát nem mutatnak. A fajlagos takarmányértékesítésnél változó eredményeket kaptunk. Hol az egyik telepen volt eredményesebb, hol a másik telepen. A testtömeggyarapodásnál viszont az első hetet leszámítva szignifikáns különbség tapasztalható. A kísérlet harmadik hetében a kontroll takarmányt fogyasztó állatok eredménye volt szignifikánsan nagyobb, a negyedik, az ötödik és a hatodik héten a nagyobb rost tartalmú, cirkot tartalmazó (K2) takarmányt fogyasztó madarak átlagsúlya lett szignifikánsan kisebb. Ha a két telepet kell összehasonlítani, akkor kijelenthető, hogy a Tarnamajor végig jobb eredményeket hozott, mint a Diósi úti telep. Az elhullási százalékokat összevetve azt tapasztaltuk, hogy a K1-es takarmány érte el a 30 legjobb eredményt, maga mögé utasítva a K2-es kísérleti takarmányt és a kontroll takarmányt is. Úgy tűnik 4% nyersrosttartalmú cirok alapú takarmány nincs negatív hatással a Ross 308-as brojlercsirke túlélési százalékára. Ennek megerősítése csak állatorvosi vizsgálattal és további kísérletekkel folytatható. Ebben a tekintetben a K2-es kísérlet takarmány (5% rosttartalommal) érte el a legmagasabb értéket. A brojlerindex tekintetében szintén nem tudtunk tendenciát felállítani. A cirok alapú brojlertakarmányozásnak van létjogosultsága. További kísérletek és vizsgálatok elvégzését javaslom a kísérleti eredmények alapján.

Leírás
Kulcsszavak
cirok, kukorica, takarmányozás, brojlercsirke
Forrás