The aim of our study is to examine university students' expectations about job attributes, what are their basic expectations and what factors are attractive when choosing a job. We analyzed the answers of 389 students learning at the University of Debrecen and the University of Nyíregyháza. In the study, we combined the Kano model and the pairwise comparison method. The former is related to Noriaki Kano and his colleagues, and categorizes product quality attributes according to their impact on customer satisfaction. The model is primarily used to assess the quality of a product or service, but has recently been used in areas of management like job satisfaction. The other method is the pairwise comparison, when answerers compare the attributes to each other thus setting up an order of importance. The possibility of merging Kano-model and importance is an opportunity to examine job characteristics more accurately and to apply a refined Kano-model that divides the original categories into two subcategories like critical (important must-be), necessary (less important must-be), high value-added (important one-dimensional), low value-added (less important one-dimensional), highly attractive, less attractive, potential (important indifferent) and care-free (less important indifferent) quality characteristics. In our research, we examined the following attributes’ effect on job satisfaction: wage, relationship with employees, long-term employment, the matching of field of education and work, the work environment, the career opportunity, the matching of education level and work, and company size. According to our results, there are job attributes with clear category, such as wage, which high value added attribute and a low salary causes dissatisfaction while high salary causes satisfaction. Long-term employment is a less attractive, modern environment is a highly attractive factor, so the absence of these does not cause dissatisfaction, but the presence increases satisfaction. Finding a matching job is a carefree attribute. This supports the literature that recent graduates take on jobs that require less education than theirs, if the salary and career opportunities compensate for it. At the same time, it is another question to what extent compensation can be realized if the overeducated earn a lower wage than their matched counterparts. It is possible that accepting the initial lower wage is part of the strategy that the employee moving up on his career ladder will be able to earn higher, but it does not work for everyone. Among the characteristics that cannot be clearly categorized, the career option should be highlighted, which was the most mixed category. For some people, it represents a highly value added attribute and its absence causes dissatisfaction (women), for others it is very attractive and its absence is not a problem (men), but in both cases its presence increases satisfaction. However, there is a group for whom this is a critical characteristic, i.e. its existence is natural, its absence increases dissatisfaction, and this is the MSc graduates. In the case of less congruent professions, matching the field of education to the job increases satisfaction more, but its absence does not cause dissatisfaction. The relationship with colleagues has a highly value added for women, i.e. its absence causes dissatisfaction, but it is very attractive for men, in their case its absence is not a problem. Small company size is a reversal (women) or care free characteristic. Employers should therefore pay attention to career opportunities in the case of freshmen’s with higher level of education, to find and integrate an employee who fits into the company’s environment in order to ensure good relationship with colleagues, as well as to the appropriate salary, since the lack of these causes dissatisfaction among significant groups of young applicants.

Kutatásunk célja a megvizsgálni, hogy milyen elvárásaik vannak az egyetemi hallgatóknak a munkával szemben, ezen belül mik az alapelvárásaik és milyen tényezők hatnak vonzóan a munka kiválasztása során. 389 a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló hallgató válaszait elemeztük. A vizsgálat során a Kano-modell és a páros összehasonlítás módszerét kapcsoltuk össze. Az előbbi Noriaki Kano és munkatársai nevéhez fűződik, amely a termék minőségjellemzőket kategorizálja aszerint, hogy azok milyen hatással vannak a vevők elégedettségére. A modell elsősorban a termék illetve szolgáltatás minőségének értékelésére szolgál, de az utóbbi időben alkalmazták már a menedzsment más területein is, mint a munkajellemzőkkel való elégedettség. A páros összehasonlítás során a tényezőket a válaszadók egymáshoz viszonyítják, és ez alapján állítanak fel egy fontossági sorrendet. A KANO-modell és a fontosság összekapcsolása lehetőséget ad a munkaköri jellemzők pontosabb vizsgálatára és egy továbbfejlesztett Kano-modell alkalmazására, mely eredeti kategóriákat tovább bontja két-két alkategóriára. Így beszélhetünk kritikus (fontos alapelvárás), szükséges (kevésbé fontos alapelvárás), magas hozzáadott értékű (fontos teljesítmény), alacsony hozzáadott értékű (kevésbé fontos teljesítmény), nagyon vonzó, kissé vonzó, potenciális (fontos semleges) és érdektelen (kevésbé fontos semleges) minőség jellemzőkről. A kutatás során vizsgáltuk a bér, a munkatársakkal való kapcsolat, a hosszú távú foglalkoztatás, a munka szakterületének illeszkedése, az újszerű munkakörnyezet, a karrier, a munka végzettségi szintnek való megfelelése, a vállalati méret elégedettségre gyakorolt hatását. Eredményeink szerint vannak egyértelműen kategorizálható jellemzők, mint a bér, amely magas hozzáadott értékű kategória, és alacsony szintje elégedetlenséget, magas szintje elégedettséget okoz. A hosszú távú foglalkoztatás kissé vonzó, és a modern környezet nagyon vonzó tényezők, amelyek hiánya nem okoz elégedetlenséget, megléte viszont növeli az elégedettséget. A végzettségnek megfelelő munka betöltése pedig teljesen érdektelen a munkakeresés során. Ez alátámasztja a szakirodalom által megfogalmazott állítást, miszerint a frissen végzettek elvállalnak a végzettségüknél alacsonyabb végzettség igényű munkaköröket, ha a bér és a karrier lehetőség kompenzálja azt. Ugyanakkor az már egy másik kérdés, hogy mennyiben valósulhat meg a kompenzáció, ha a túlképzettek alacsonyabb bért keresnek illeszkedő társaiknál. Lehetséges, hogy a kezdeti alacsonyabb bér elfogadása része annak a stratégiának, hogy majd később, előrelépve magasabb kereseti lehetőség adódik a munkavállalónak, azonban ezzel valamilyen oknál fogva nem mindenki tud élni. A nem egyértelműen kategorizálható jellemzők közül ki kell emelni a karrier lehetőséget, amely a legvegyesebb kategória volt. Egyeseknek magas hozzáadott értéket jelent, és hiánya elégedetlenséget okoz (nők), másoknak nagyon vonzó és hiánya nem problémás (férfiak), de mindkét esetben megléte növeli az elégedettséget. Viszont van egy csoport, akiknek ez kritikus jellemző, vagyis megléte természetes, hiánya növeli az elégedetlenséget, ez pedig a Msc végzettségűek. A szakterület illeszkedése a munkakörhöz a kevésbé kongruens szakmák esetében jobban növeli az elégedettséget, hiánya viszont nem okoz elégedetlenséget. A munkatársakkal való kapcsolat a nőknek magas hozzáadott értékű, azaz hiánya elégedetlenséget okoz, a férfiaknak nagyon vonzó, az ő esetükben hiánya nem probléma. A kisvállalati méret hátrányos (nők) vagy semleges jellemző. A munkáltatóknak tehát érdemes a magasabb végzettségűek esetében a karrier lehetőségekre, a munkatársakkal való kapcsolat miatt a vállalati közegbe illeszkedő munkavállaló megtalálására és beillesztésére, valamint a megfelelő bérezésre figyelmet fordítaniuk, mivel ezek hiánya elégedetlenséget okoz a fiatal jelöltek jelentős csoportjainál.