A közigazgatás szervezeti jellemzői a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szervezeti struktúráján keresztül
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Miben más egy közigazgatási szervezet, mint egy gazdasági? Milyen speciális jellemzőkkel határozhatóak meg, amelyek a vállalati szférában nem ismertek? Van-e alternatíva a közigazgatás szervezeti struktúrájának kialakításakor? Többek között ezek a kérdések fogalmazódtak meg bennem a kutatásom kezdetén. Úgy gondolom, hogy a közigazgatási szervezetek egy sajátos kategóriát alkotnak, melyek elkülöníthetőek más szervezeti típusoktól. Így a feltett kérdésekre szeretnék választ adni, hogy mivel indokolhatóak ezen eltérések. Egy szervezetekkel foglalkozó dolgozat véleményem szerint nem kerülheti meg a szervezetelméletek áttekintését. Épp ezért magam is tárgyalom a különböző iskolákhoz tartozó modelleket, azok jellemzőit, előnyeit, hátrányait, mely által elkülöníthetőek, s akár modellként szolgálhatnak a közigazgatás számára. Legnagyobb hangsúlyt a Weberi modell kifejtése kapja, hiszen a közigazgatási szervezetek máig ható alapjellemzőit foglalta össze Weber. A következő részben már valóban a szervezeti struktúrák kerülnek tárgyalásra. A szervezeti struktúrák jellemzőit, majd azok alap modelljeit mutatom be, törekedve arra, hogy a mai közigazgatásból példát is hozzak rájuk. Ezen rész fontossága szerintem abban áll, hogy a szervezet strukturális jellemzőinek ismeretében könnyebben megérthetővé válnak azok a folyamatok, melyeket akár mi is tapasztalhatunk munkahelyünkön, legyen az a vállalati szférában vagy a közigazgatásban. Az utolsó nagyobb fejezetben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szervezeti struktúráját ismertetem, a korábban már bevezetett fogalmakon keresztül. Azért esett a választásom e hivatalra, mivel kialakítása az elmúlt pár évben történt meg, így egyfelől aktuálisnak mondható a vizsgálat esedékessége. Másrészt a szervezet kialakítása nem szokványos, jelentős integráció útján jött létre, mely egy igen nagy szervezetet teremtett. A jellemzők ismertetése inkább leíró jellegű, mint sem elemző. Ez abból adódik, hogy a hivatallal kapcsolatban belső anyagok nem voltak elérhetőek, a rendelkezésre álló szervezeti és működési szabályzat pedig jogi jellegű. E fejezetben a közigazgatás szervezetének sajátos jellemvonásait tárgyalom. Majd röviden áttekintem a kormányhivatalok kialakítását. Megvizsgálom az egyes szinteken álló vezetők pozícióját, hatás- és feladatkörüket, szervezeti szerepüket. Bemutatásra kerül a Kormányhivatal törzshivatalának, szakigazgatási szerveinek és a járási hivatalainak az irányítása és vezetése. Továbbá az egyes diviziók és funkcionális szervezetegységek rendszerét szeretném láttatni, szervezeti ábra segítségével is. Másrészt a szervezet jellemzése során utalok az elméleti alapoknál tárgyaltakra, összevetve az egyes elméleti és gyakorlati tapasztalatokat. Mivel egy viszonylag új szervezetről beszélhetünk, így vizsgálom a lehetséges problémákat és azok megoldási korlátait. Továbbá a jelenleg is zajló közigazgatás fejlesztési reform szervezeteket érintő elemeit is bemutatom. Úgy vélem, hogy e jellemzők a mai közigazgatás egész szervezetére is vonatkoztathatóak. Végezetül a dolgozatom tartalmi összefoglalása következik, melynek célja a specifikus jellemzők feltárása, a problémák ismertetése és az eddigi reformok nem kellő megvalósításának ok-okozati értékelése.