Nehézfémek okozta oxidatív stressz vizsgálata mustárnövények segítségével

dc.contributor.advisorKeresztúri, Péter
dc.contributor.authorAndrási, Nikolett
dc.contributor.departmentDE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2010-05-06T09:44:47Z
dc.date.available2010-05-06T09:44:47Z
dc.date.created2010-05-06
dc.date.issued2010-05-06T09:44:47Z
dc.description.abstractSZALICILSAV STRESSZ CSÖKKENTŐ HATÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSA KADMIUMMAL KEZELT NÖVÉNYEK ESETÉN Andrási Nikolett DE biológus kredites 5. évfolyam Konzulensek: Dr. Lakatos Gyula (DE), Dr. Keresztúri Péter (DE) A kadmium az egyik legveszélyesebb nehézfém mivel a talajban nem mozog és nem mosódik ki, ezért a talaj felső rétegeiben feldúsulhat. Viszont a növények számára könnyen felvehető és könnyen szállítódik is bennük. Sokszor látható tünetek nélkül is feldúsulhat, ami miatt közvetve vagy közvetlenül az emberi szervezetbe is bekerülhet (Simon, 1999). Számos irodalmi adat bizonyítja a szalicilsav védő hatását egyes abiotikus stressz hatások ellen, és számos abiotikus stressz hatás során szalicilsav felhalmozódás figyelhető meg. Célkitűzés: Munkánk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a szalicilsavas előkezelésnek van-e stresszcsökkentő hatása kadmiummal mérgezett mustárnövények esetében. Fehér mustár (Sinapis alba) növényeket vizsgáltunk. A fejlődés különböző szakaszaiban egyes növények különböző koncentrációjú kadmiumos kezelést kaptak, más növényeknél a kadmiumos és szalicilsavas kezelést egyszerre alkalmaztuk, hogy megtudjuk milyen hatással van a szalicilsav a kadmium stressznek kitett növényre. Azt akartuk megtudni, hogy kimutatható-e a szalicilsav jótékony hatása a nehézfém stressznek kitett növények morfológiai változásában (gyökerek hosszanti növekedésében). Vizsgálataink során 0,01 mg/l, 0,05 mg/l, 0,1 mg/l, 0,2 mg/l, 0,5 mg/l, 1 mg/l szalicilsavas kezelés mellet vizsgáltuk az 1, 10, 100 mg/l-es koncentrációjú kadmium oldatok toxikus hatását. A szalicilsavas előkezelés csökkentette a kadmium gátló hatását, noha a nehézfém által indukált oxidatív stresszt nem teljesen védte ki. Az alkalmazott szalicilsav koncentrációk közül a 0,05 mg/l koncentrációjú szalicilsavas előkezelésnek volt a leghatékonyabb ártalomcsökkentő hatása 100 mg/l kadmium kezelés esetén. Az 1, 10 mg/l kadmium kezelésnél pedig a 0,1 mg/l szalicilsavas kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak. Kísérleteink során sikerült bizonyítanunk, hogy a szalicilsavas előkezelésnek jótékony hatása van a kadmium okozta oxidatív stressz kivédésében a mustár növények fejlődésének korai fázisában.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseBiológus-ökológushu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent59hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/95633
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectnehézfémhu_HU
dc.subjectcsíranövény teszthu_HU
dc.subjecttoxikológiahu_HU
dc.subjectszalicilsavhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Alkalmazott ökológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Növényélettanhu_HU
dc.titleNehézfémek okozta oxidatív stressz vizsgálata mustárnövények segítségévelhu_HU
Fájlok