A ponty (Cyprinus carpio L.) szezonon kívüli szaporítása
| dc.contributor.advisor | Fehér, Milán | |
| dc.contributor.author | Dajka, Bence | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-11-17T12:31:38Z | |
| dc.date.available | 2020-11-17T12:31:38Z | |
| dc.date.created | 2020-10 | |
| dc.description.abstract | A Föld népessége az utóbbi évtizedekben megduplázódott, azonban az élelmiszer termelésre rendelkezésre álló erőforrások végesek. A lakosság megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel történő ellátása komoly kihívást jelent az állattenyésztési ágazatok számára is, hiszen az intenzifikáció végrehajtása során a fenntarthatósági szempontok biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír. A magyar haltermelés hagyományosan ponty centrikus. A klasszikus pontynevelés technológiája egy kiforrott és bevált eljárás, amely az 1950-es évek óta alig változott. A technológia fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ágazat képes legyen megfelni a 21. századi kihívásoknak. A hatékonyság és a fenntarthatóság növelésének egyik fontos eleme a termelés intenzifikálása, amelynek egyik lehetséges eszköze a halfaj szezonon kívüli szaporításának fejlesztése és erre alapozva egy kombinált (intenzív és tavi) termelés technológia kialakítása. A hagyományos keltetőházi technológia alkalmazkodik a halfaj természetes szaporodási időszakához, majd az így nyert ivadékot a piaci méret eléréséig, 3 évig nevelik. A zárt haltermelő rendszerekben az íváshoz szükséges környezeti tényezők mesterségesen előállíthatók, így létjogosultságot nyer az idényen kívüli szaporítás. A fogalom alatt a májusi időszakon kívüli hónapokat, leginkább a téli szezont értjük. A szezonon kívüli szaporítás a kétéves pontynevelési technológia egyik alapja. A februárban szaporított és intenzív körülmények között előnevelt hal áprilisban tógazdasági körülmények közé kihelyezhető, így a termelés időtartama lerövidül, három év helyett két év alatt előállítható a piaci méretű ponty. A dolgozatom keretében vizsgált anyaállomány intenzív körülmények között nevelkedett és egy közel egy hónapos felkészítési időszak után, februárban került szaporításra. A felkészítési protokoll sikeresnek bizonyult, miután ivarterméket mindkét nemtől tudtunk nyerni. A termékenyítést besugárzott és normál spermával végeztük, így létrehozva egy monoszex- és egy vegyes ivarú állományt. A lárvák kelését követően az ivadék állományt két hónapig intenzív körülmények között előneveltük, ezt követően a kontroll csoport tógazdasági nevelőtavakban, a monoszex állomány pedig intenzív körülmények között nevelkedett tovább. A zárt rendszerben és a tavi körülmények között nevelt halak testtömeg gyarapodását októberig követtük nyomon, annak érdekében, hogy összehasonlítsuk a különböző technológiában nevelt egyedek teljesítményét. | hu_HU |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/298575 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | ponty | hu_HU |
| dc.subject | szaporítás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A ponty (Cyprinus carpio L.) szezonon kívüli szaporítása | hu_HU |