A Föld népessége az utóbbi évtizedekben megduplázódott, azonban az élelmiszer termelésre rendelkezésre álló erőforrások végesek. A lakosság megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel történő ellátása komoly kihívást jelent az állattenyésztési ágazatok számára is, hiszen az intenzifikáció végrehajtása során a fenntarthatósági szempontok biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír.

A magyar haltermelés hagyományosan ponty centrikus. A klasszikus pontynevelés technológiája egy kiforrott és bevált eljárás, amely az 1950-es évek óta alig változott. A technológia fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ágazat képes legyen megfelni a 21. századi kihívásoknak. A hatékonyság és a fenntarthatóság növelésének egyik fontos eleme a termelés intenzifikálása, amelynek egyik lehetséges eszköze a halfaj szezonon kívüli szaporításának fejlesztése és erre alapozva egy kombinált (intenzív és tavi) termelés technológia kialakítása.

A hagyományos keltetőházi technológia alkalmazkodik a halfaj természetes szaporodási időszakához, majd az így nyert ivadékot a piaci méret eléréséig, 3 évig nevelik. A zárt haltermelő rendszerekben az íváshoz szükséges környezeti tényezők mesterségesen előállíthatók, így létjogosultságot nyer az idényen kívüli szaporítás. A fogalom alatt a májusi időszakon kívüli hónapokat, leginkább a téli szezont értjük. A szezonon kívüli szaporítás a kétéves pontynevelési technológia egyik alapja. A februárban szaporított és intenzív körülmények között előnevelt hal áprilisban tógazdasági körülmények közé kihelyezhető, így a termelés időtartama lerövidül, három év helyett két év alatt előállítható a piaci méretű ponty.

A dolgozatom keretében vizsgált anyaállomány intenzív körülmények között nevelkedett és egy közel egy hónapos felkészítési időszak után, februárban került szaporításra. A felkészítési protokoll sikeresnek bizonyult, miután ivarterméket mindkét nemtől tudtunk nyerni. A termékenyítést besugárzott és normál spermával végeztük, így létrehozva egy monoszex- és egy vegyes ivarú állományt. A lárvák kelését követően az ivadék állományt két hónapig intenzív körülmények között előneveltük, ezt követően a kontroll csoport tógazdasági nevelőtavakban, a monoszex állomány pedig intenzív körülmények között nevelkedett tovább. A zárt rendszerben és a tavi körülmények között nevelt halak testtömeg gyarapodását októberig követtük nyomon, annak érdekében, hogy összehasonlítsuk a különböző technológiában nevelt egyedek teljesítményét.