Hajdúsámsoni roma nők hátránya a munkaerőpiacon
| dc.contributor.advisor | Fényes, Zsuzsanna Hajnalka | |
| dc.contributor.author | Maszlag, Fanni | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2015-05-14T05:32:36Z | |
| dc.date.available | 2015-05-14T05:32:36Z | |
| dc.date.created | 2015-03-30 | |
| dc.description.abstract | Magyarország 1989-es társadalmi és gazdasági szerkezet átalakulásnak legnagyobb vesztese a roma népesség. A piacgazdaság kialakulásával a társadalmi egyenlőtlenségek robbanásszerűen nőni kezdtek. Az eddig szocialista nagyiparban dolgozó alacsony szakképzettségű munkaerő iránti igény jelentősen lecsökkent. A roma nők az oktatásban és a munkaerő-piacon is hátrányosabb helyzetből indulnak, mint a társadalom többi tagja. Nem csak etnikai hovatartozásuk, hanem nemi hovatartozásuk is hátrányt okoz. A szocialista rendszer iparosítása ellenére nagyon kevés cigány nő volt foglalkoztatva. A rendszerváltás után helyzetük csak tovább rosszabbodott – alacsony iskolai végzettségük és a szociális rendszer összeomlása miatt. Nagyon sok roma nőnek (családnak) a túlélést a gyermekek után járó juttatások jelentették. A roma nők alacsony foglalkoztatottságának oka lehet még, a régió-település munkahely hiánya, a roma tradíciók és a magas gyerekszám, illetve a munkáltatói diszkrimináció is. A hagyományos cigány családokban a nők szerepe elsősorban a gyerekek nevelésére, a férj kiszolgálására és a háztartás vezetésére korlátozódik. Mai napig nem megszokott a cigány társadalomban, ha egy nő tanulni szeretne és munkába szeretne állni. Hátrányos helyzetüket tehát nem csak a társadalomban való megkülönböztetettségük adja, hanem saját, kulturális hagyományaik is. A roma nők többsége mai napig inaktív, de magas körükben a munkanélküliség is. A munkát vállalni próbáló roma nők száma azonban növekszik, de ahhoz, hogy helyzetük változzon, elsősorban az oktatásban kell támogatást kapniuk. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a cigány lányok nagy része nem tanul tovább középfokon, legfeljebb a szakmunkásképzésben, de a korai szülések miatt nagy körükben a lemorzsolódás. Dolgozatomban szeretném megtudni, miért vannak a roma nők csekély számban jelen a munkaerő-piacon és, hogy mely területen lehetne beavatkozni, hogy megoldjuk ezt a problémát. Továbbá szakdolgozatom célja, hogy bemutassa a roma nők társadalmi, gazdasági helyzetét az általam vizsgált településen. | hu_HU |
| dc.description.corrector | BK | |
| dc.description.course | Szociológia | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 42 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/212803 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | romák | hu_HU |
| dc.subject | nők | |
| dc.subject | munkaerő-piac | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok | hu_HU |
| dc.title | Hajdúsámsoni roma nők hátránya a munkaerőpiacon | hu_HU |