Az értekezés célja a ruházat általi magterjesztés folyamatának mélyreható megismerése, valamint a folyamat további, mindezidáig alulkutatott részleteinek vizsgálata volt. Az első fejezetben egy nagyléptékű terepi felmérés keretén belül a zoknira és a cipőre tapadt diaspórákat (magok, termések), a terjedést befolyásoló táji- és vektorjellemzőket, valamint a növényi jellegeket vizsgáltuk Közép-Európában egy három országra kiterjedő nagy terepi kísérletben. 88 személytől összesen 251 mintát (2008 részmintát) gyűjtöttünk, melyből összesen 35935 diaspórát találtunk és 229 növényfaj diaspóráját azonosítottuk. 137 faj esetében elsőként jeleztük, hogy képes a ruházattal is a terjedésre. Az azonosított fajok többsége gyom- és zavarástűrő fajok voltak, melyek terjedése súlyos természetvédelmi problémákat okozhatnak. Továbbá kimutattuk, hogy az élőhelyi változók és a vektor jellemzők nagymértékben befolyásolhatják a folyamatot. A második fejezetben egy kísérletsorozatot végeztünk, melyben a ruházattal terjedő diaspóráknak a csírázóképességét (18 növényfaj) teszteltük mosógépi mosást követően. Emellett három különböző ruhadarabon és szövettípuson (farmernadrág, polár pulóver és pamut zokni) teszteltük a diaspórák tapadási sikerességét a mosás előtt és után. Eredményeinkből kiderült, hogy a diaspórák csírázóképességét leginkább a mosási intenzitás befolyásolja. A kímélő mosás (30 0C) után nem csökkent a diaspórák csírázási aránya, míg intenzív mosás (60 0C) következtében a fajok felénél tapasztaltunk csökkenést. Az intenzív mosás (60 0C) következtében csaknem a fajok felénél figyeltünk meg deszinkronizált csírázást. Deszinkronizált csírázás során a diaspórák eltérő időben kezdenek csírázni, ami lényegesen befolyásolhatja a megtelepedés kimenetelét. A diaspórák tapadási sikerét illetően a vizsgált ruhadarabok közül a legalacsonyabb magmegtartó képességgel a farmernadrág rendelkezett. Kimutattuk, hogy a diaspórák egy része mosógépi mosást követően is a ruhán maradhat, így akár jelentős távolságra is terjedhetnek. A harmadik fejezetben pedig a diaspórák emberi ruházattal történő terjedéséhez kapcsolódó megelőzési és védekezési stratégiák összegyűjtése volt a célunk. A biológiai intézkedéseket az érvényben lévő kategóriák szerint csoportosítottuk (tájékoztatás, önkéntes megelőzés, jogi szabályozás, karantén intézkedések, monitorozás, kezelés és a turizmus szabályozása). Emellett további javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a jövőbeli irányelvek kidolgozásához.

The doctoral dissertation consists of three chapters aiming to provide an in-depth understanding of epianthropochory and to investigate further details of this process. In the first chapter, we collected data in a multi-site field experiment in three Central-European countries. We collected the diaspores (seeds, fruits) from 88 volunteer participant’s shoes and socks and we studied the effects of landscape-, vector- and plant characteristics. In total of 251 samples (and 2008 subsamples) we identified 229 plant species and we were the first to report the ability for cloth-dispersal in case of 137 species. Most of the identified species were weeds and disturbance tolerant species, which might cause serious environmental problems worldwide. We have shown that site characteristics and vector characteristics strongly influence the human-vectored seed dispersal (HVD) on clothing. In the second chapter, we tested the germination potential after the laundry washing in case of diaspores of 18 plant species. In addition, the adhesion potential of the diaspores was tested on three different clothing and fabric types (blue jeans, polar sweater and cotton socks) before and after the laundry washing. Our results show that washing temperature was the most significant factor affecting germination. Gentle washing at 30 0C did not affect the germination potential, while intensive washing (60 0C) decreased the seedling number in half of the species. Washing at 60 0C desynchronized the germination of eight species. In desynchronized germination, diaspores start germination at different times. If germination is desynchronized, there is a higher chance some diaspores will germinate in a perfect time and establish in a new environment. We found that the lowest proportion of diaspores remained attached on blue jeans. Some of the diaspores may remain on clothing after the laundry washing and may even spread over long distances. In the third study, our aim was to collect biosecurity measures related to HVD on clothing. The biological measures were grouped according to the categories in force: information, self-regulation, legislation, quarantine measures, monitoring, interception and visitor management. Based on the literature, we added useful suggestions to guide to development of future directives.