Szakdolgozatom középpontjában Magyarország legfőbb közjogi méltósága áll. Kutatómunkám során megismerhettem a köztársasági elnök jogállását, és az abból eredő jogosítványait. Tanulmányutam első megállójában elméleti és történeti alapok feltérképezésével kezdtem, amelyek segítettek abban, hogy megértsem az államfő kardinális szerepét a hatalommegosztásban illetőleg az államszervezetben. A dolgozatom második felében a köztársasági elnököt érintő alaptörvényi, alkotmánybírósági jogforrások-illetve a szakirodalom- tanulmányozásával összhangban kerül bemutatásra az államfői hivatal. Mindent összegezve arra a megállapításra jutottam, hogy a köztársasági elnöki intézmény jelentőségét a hagyományok igazolják, és jelen formájában nem rendelkezik olyan mértékű közjogi hatalommal, amellyel döntően befolyásolhatná az államszervezet menetét. Az aktuális helyzetét a legjobban úgy lehet jellemezni, hogy a magyar államiságot testesíti meg, illetőleg a nemzeti konszenzus fő letéteményese.