A hagyományos, a vegyszereket felhasználó és az ökológiai mezőgazdaságban a búza mindig meghatározó szerepet játszott, és a jövőben is azt fog betölteni. Az 1960-as években és 1970-es években egyre többen kezdték felismerni az ipari mezőgazdaság negatív hatásait Európában, és több ökológiai gazdaság is létrejött, amelyek a talaj egészségére és a vegyszermentes termelésre helyezték a hangsúlyt. Magyarországon az 1983-ban alapított Biokultúra Klub keretein belül kezdődött az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztése. 1987-ben létrejött a Biokultúra Egyesület, majd 2005-től ezt követte a Magyar Biokultúra Szövetség, mint jogutód. Ez a szervezet országban és nemzetközi szinten is képviseli a magyar biogazdálkodók érdekeit. Az első hazai ellenőrző és tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület által alapított Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. volt 1996-ban. A szakdolgozatom témája 10 ökológiai termesztésben vizsgált őszi búza fajta összehasonlítása volt, kisparcellás kísérlet alapján. A kísérlet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, hazánk ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete és a VSZT-NÉBIH által, a DE-AKIT, DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén történt. 6 szempontot vizsgáltam, melyek a csírázási százalék, a növénymagasság, a lisztharmatfertőzés százalékban, a dőlés százalék, a termésmennyiség és a szemnedvesség voltak. A csapadék mennyiséget és a termesztés alatti hőmérsékletet is felvételezve, majd ezek kiértékelése után, az agrotechnikát is figyelembe véve, hasznos eredményekre jutottam. A 10 fajta 40 parcelláját is összevetve a három legjobb a Christoph, a Mv Ménrót és az Arnold. Ugyanis ezek az őszi búzák rendelkeztek a legkiválóbb termésmennyiséggel, betegségtoleranciával, növekedéssel és fizikaiellenállósággal. A kísérlet adott körülményei között kevésbe eredményesebb fajták, például a KG Kunhalom, a Bánkúti 1202 és a KG Széphalom. Ezek kevesebb termést és alacsony lisztharmat rezisztenciát tulajdonítanak maguknak.