Összefoglaló Becskyné Nagy Patrícia: A kockázati tőke hozzáadott és „elvett” értéke című doktori disszertációjához

A doktori disszertáció kutatási kérdése, hogy a kockázati tőke milyen módon (hogyan?) és a gazdaság milyen szektoraiban (hol?) fejti ki értékteremtő hatását a nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján. A kutatás során a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom széleskörű feldolgozását követően kvalitatív módszerrel készült nemzetközi kutatások eredményeinek szintetizálásával született egy háromtényezős dinamikus modell a kockázati tőke értékteremtésének forrásairól, amit a primer kutatás eredményeként feldolgozott magyarországi esettanulmányok is alátámasztottak. Ezt követően az Egyesült Államok, Európa, Kelet-Közép-Európa és Magyarország kockázatitőke-iparágához kapcsolódó szekunder forrásokból származó statisztikai adatok összehasonlító elemzésére került sor, kvantitatív módszer segítségével. A kutatás fő megállapításai a következők:

1. tézis: A kockázatitőke-befektetések értékteremtésének forrásai – a nemzetközi tapasztalatok és a magyarországi esettanulmányok tanulságai alapján készített háromtényezős dinamikus modell szerint – egyrészről a kockázati tőkések speciális (befektetési, iparági és vállalkozói/vezetői) tudása (competence), amely kiegészíti a menedzsment kompetenciáit. Emellett a kockázati tőkések által biztosított tőke (capital) lehetővé teszi az értékteremtést az érdekeket harmonizáló, kölcsönös érdekeltséget teremtő tulajdonosi struktúra és nagyösszegű tőkeinjekció által. A tudás és a tőke értékteremtő mechanizmusai csak a befektetők és a vállalat együttműködése (cooperation) esetén érvényesülnek. A kockázati tőkés értékteremtő tevékenysége segíti a nagy növekedési potenciállal rendelkező portfoliócégek kiválasztását, növekedésének menedzselését és a hozzáadott érték realizálását, vagyis áthatja az egész befektetési folyamatot, melynek eredményeként a befektető értékteremtésének forrásai is gyarapszanak. Az értékteremtő mechanizmusok katalizátorként működnek, a befektetés földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül érvényesülnek, és hozzájárulnak a strukturális tényezők (alap méret, ügylet méret, földrajzi fókusz, iparági fókusz) fejlődéséhez.

2. tézis: A kockázati tőke klasszikus, innovációt előmozdító funkciója az USA-ban továbbra is kifejti gazdaságélénkítő hatását. A befektetések reális vállalatértékelések és szigorú kiválasztási módszerek mellett jönnek létre, elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező expanzív ügyletekre koncentrálva. A klasszikus kockázati tőke ágazaton belüli relatív súlyának csökkenése elsősorban a kivásárlások elszaporodása miatt következett be, és nem jelenti a klasszikus kockázatitőke-befektetések értékének abszolút értéken számított csökkenését. Európában ezzel szemben a klasszikus kockázati tőke gazdaságélénkítő hatása csak mérsékelten érvényesül, az alacsony számú intézményi befektető, a relatíve alacsony kockázatvállalási hajlandóság, a helyi ismeretekkel rendelkező, szakmailag tapasztalt befektetői réteg hiánya, az alapok nem megfelelő mérete, a kockázathoz képest alacsony hozamok és a tőzsdei úton történő kiszállás korlátozott lehetősége miatt. Magyarországon a klasszikus kockázati tőke a korai fázisok finanszírozását nem, az expanzív finanszírozást pedig korlátozottan segíti, mivel az Európában tapasztalt strukturális problémák fokozottan jelentkeznek.

3. tézis: A kockázati tőke az USA-ban, Európában, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon egyaránt, elsősorban érett cégek nagy értékű tőkeáttételes kivásárlása útján segíti a vállalkozásokat. A kivásárlások elterjedése együtt jár az alapok tulajdonosi szerkezetének és befektetési stratégiájának globálissá válásával.

Kelet-Közép-Európában és különösen Magyarországon a kockázati tőke gazdaságban betöltött magas súlyát és a kivásárlásokra koncentráló befektetési stratégiát elsősorban a regionális és részben a globális fókusszal rendelkező külföldi befektetők magatartása határozza meg, mivel a tőke túlnyomórészt külföldi forrásból származik és a jelenlévő alapok forrásszerkezetéhez magyarországi magánforrások kis mértékben járulnak hozzá.

Summary of the Ph.D. thesis of Mrs. Becsky, Patrícia Nagy: The added and „removed” value of venture capital

The main research focus of the Ph.D. thesis is how and where (in which sectors of the economy) the venture capital exerts its value creating effect based on international and Hungarian experiences. During my research, following the comprehensive process of the relevant literature, a three-dimensional dynamic model has been developed about the sources of value creation by venture capital based on a synthesis of the results of international qualitative research, whose main findings were confirmed by Hungarian case studies as well. These case studies are the primary research results of this thesis. This part is followed by an analysis of statistical data on the venture capital industry of the USA, Europe, East and Middle Europe, and Hungary, which were comparatively analyzed by the help of quantitative methods. The main conclusions of the research include: Thesis 1: The sources of the value creation by venture capital investments – based on a three-dimension model developed from international experiences and case studies from Hungary – are the following: Special competences (in investment, industry, and entrepreneurship/management) of venture capitalists, which completes the competences of the management. Besides, the capital provided by venture capitalists improves the value creation by a ownership structure harmonizing interests and creating mutual interests, and by a large capital injection. The value creating mechanisms of knowledge and capital are conditional on the cooperation of investors, and company. The value creating activity of venture capitalist promotes the selection of portfolio companies with large growth potential, the management of their growth, and the production of value added, i.e. it influences the whole investment process resulting in an improvement of the sources of value creation of the investor. The value creating mechanisms work as catalysts, they are valid independently on the geographic situation of the investment, and contribute to the development of structural factors (fund size, business size, geographic focus, industrial focus). Thesis 2: The classical, innovation facilitating function of venture capital is still having a stimulating effect on the US economy. Investment decisions are made based on strict company evaluations and selection methods, with a primary focus on the expanding businesses with large growth potential. The relative reduction of the weight of classical venture capital within this sector is primarily the result of the increase of the number of buyouts, but it does not mean the a reduction in the value of classic venture capital investments. In Europe, on the other hand, growth stimulating effect of classical venture capital is only slightly traceable due to the small number of institutional investors, the relatively low willingness to take risk, the lack of local investors with the required professional experience, the small size of funds, the small profits relative to the risk, and limited possibilities of exiting the market by stock exchanges. In Hungary the classical venture capital does not finance the early phases, while supports expansive financing in a limited way since the same structural problems as in Europe are present here even more. Thesis 3: Venture capital supports ventures mainly by buyouts of mature companies with high-value capital leverage in the USA, Europe, East and Middle Europe, and Hungary. The increase in the number of buyouts takes place in conjunction with ownership structures of funds and investment strategies becoming global. In East and Middle Europe, and especially in Hungary, the high weight of venture capital in the economy, and the investment strategies focusing on buyouts are attributable to the behaviour of foreign investors having mainly regional, and partly global objectives since most of the capital originates from foreign resources and while the Hungarian private resources has just a small contribution to the resource structure of existing funds.