Világunk egyik legfontosabb kultúrájának tekintjük az őszi búzát. Népélelmezési szempontok miatt termesztjük elsődlegesen, de állati takarmányozáshoz is elengedhetetlen. Az őszi búza termesztésének két meghatározó alappillére a talajmunka, illetve elővetemény. Az őszi búza a számára kedvező előveteményeket (hüvelyesek) kimondottan meghálálja. Ezért a szója egy racionális döntés lehet, hiszen a kiváló elővetemény értéke mellett, számos pozitív hatása is van,különösen ha népélelmezési szempontokat veszünk figyelembe. Ide sorolható az igen magas fehérje, illetve lecitin tartalma, amely kimondottan jó húspótló tulajdonságokkal ruházza fel. A szója termesztése nagy kihívások elé helyezi a gazdálkodót, hiszen kimondottan érzékeny a légköri aszályra, továbbá a korai gyomosodásra. A szója korai gyomelnyomóképessége igen gyengének mondható, ezért szükséges a herbicides beavatkozás. A szója gyomnövényei ellen általában preemergensen szoktak védekezni, illetve posztemergensen is. Posztemergens védekezés esetén egyre nagyobb teret kap az imazamox hatóanyaggal történő gyomirtás. Ennek oka a nagyfokú hatékonysága, a többi herbiciddel összehasonlítva. A tapasztalataim megerősítették ezt a megállapítást mértékben, hiszen a Ménesbirtoknál, illetve a Hódmezőgazda Zrt.-nél eltöltött gyakorlataim során eredményesebbnek bizonyult az imazamoxos növényvédelem, a terméshozam tekintetében. Ugyanakkor, ahogyan a kísérletem is alátámasztotta, jelenleg nem minden talajművelési módban feltétlen pozitív hatással rendelkezik, hiszen, ha a no till technológiát alkalmazzuk, illetve az utóvetemény kultúra kalászos, akkor könnyen előidézhető egy nagyobb terméskiesés, köszönhetően az egyszikű irtó hatásának. Ezért véleményem szerint, ha imazamoxot használunk az előveteményben, akkor célszerű egy talajforgatással járó talajművelet beütemezése. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, akkor praktikus a tifenszulfuron-metil hatóanyagú herbicidek használata.