Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogram eredménye és hatása az Észak-Cserehátban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorDr. Juhász, Lajos
dc.contributor.authorKrajnyák, Cecília
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-25T06:28:22Z
dc.date.available2010-05-25T06:28:22Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-05-25T06:28:22Z
dc.description.abstractDiplomamunkám készítése során arra kerestem a választ, hogy az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogram 7 éves működésének volt-e érzékelhető pozitív hatása a hagyományos gazdálkodási módok megtartására, ezáltal a fokozottan védett fajokra – jelen esetben a harisra –, a programokkal érintett élőhelyek biodiverzitására az Észak-Cserehátban. A kutatás során azt is szerettem volna megtudni, hogy hogyan lehet az ÉTT célprogram rendszerét hatékonyabbá tenni oly módon, hogy – kiemelve a természeti értékek védelmének elsődlegességét – a programban résztvevők, illetve a programban érintett térségek gazdasági, társadalmi, szociális helyzete javulhasson, valamint a kedvezőbb adottságú térségekhez viszonyított hátrányos helyzetük mérséklődjön a program által. Az Észak-Cserehát ÉTT területén, az extenzíven kezelt gyepek támogatását célzó csomag a haris védelmét helyezi előtérbe, amelyet a gyepek megőrzésével, a természetkímélő kaszálási technológiák alkalmazásával és a kaszálások időben történő korlátozásával kíván elérni. Az ÉTT célprogram számos előnyös hatása mellett némely vonatkozásban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik, hogy a faj nem alkalmas arra, hogy rövidtávon az ÉTT előírásainak hatékonyágát rajta keresztül vizsgáljuk. Ám a célprogram a feltárt hiányosságok kezelésével, elemeinek átgondolt módosításával tökéletesíthető annak érdekében, hogy a természeti értékeink megóvása mellett a hátrányos helyzetű térségek is felzárkózhassanak. Diplomamunkámban ÉTT-koordinátorként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságon végzett munkám során felhalmozódott adatok elemzésével (helyszíni ellenőrzések, személyes találkozások, minisztériumi jogszabályi egyeztetések, stb.) a legfontosabb megállapításaim a következők: Az Észak-Cserehátban a régi, extenzív gazdálkodásból adódó területkezelési formák az ÉTT bevezetése óta nem tűntek el, e területek állapota nem romlott, hanem – az előírások mértékének megfelelő arányban – értékük nőtt, vagyis ebből a szemszögből nézve a gyepes célprogram jelentős mértékben elősegítette a haris lehetséges élőhelyeinek fenntartását, fennmaradását, valamint a helyi gazdasági potenciál fellendülését, a vidék megtartó képességét. Sok olyan, magas természeti értékű terület található a Cserehátban, amelyek nem szerepelnek az ÉTT programban, de bevonásuk kívánatos lenne. A gazdák részére meggyőzőbbé kell tenni ezt a célprogramot, ki kell domborítani előnyeit.hu_HU
dc.description.courseTermészetvédelmi Mérnök Levelezőhu_HU
dc.description.degreeMschu_HU
dc.format.extent61hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96630
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectÉrzékeny Természeti Területekhu_HU
dc.subjectGyepgazdálkodáshu_HU
dc.subjectÉTThu_HU
dc.subjectHarishu_HU
dc.subjectÉszak-Csereháthu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Környezettudományokhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleAz Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogram eredménye és hatása az Észak-Cserehátbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (MÉK)